Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - M. Varga Mária: Zsoldos János (1767—1832) élete és munkássága

a korabeli szakirodalmat, tartja kapcsolatait tanuló iskoláival. Ezt bizonyítja például az is, hogy már 1798ban a jénai Mineralógiai Társaság levelező tagjának választja. Tevékeny a munkában is. Mindössze 2 éve működik a városban, amikor 1798 májusában a Pápán tartott közgyűlésben a nemesi felkelt seregek körüli fáradozásáért, s a francia foglyok által a városra árasztott forró nyavalya gyógyításában mutatott buzgóságáért vármegyei tiszteletbeli orvosnak nevezik ki [24]. 1799-ben megnősült (felesége Eöry Therézia). A róla szóló feljegyzések példamutató családfőnek ábrázolják. Fiából — Ignác — híres ember lesz: kúriai tanácselnök, a helyi közigazgatás kérdéseinek egyik első tanulmányozója, a MTA tagja. Bár aulikus érzelmű, nem hallgathatjuk el érdemeit: a rabszolgakereskedés ellen küzdő világszervezet alelnöke, s ebben a funkcióban világhírnevet szerez [13, 25]. 1801-ben Zsoldos János elnyerte a pápai irgalmas barátok kórházának vezetői tisztségét. 1802-től publikált: orvosi és nyelvészeti munkákat írt. Emellett tevékeny orvosi gyakorlatot, jelentős közéleti tevékenységet folytatott. Érdemei elismeréséül többször részesült igen magas jutalmakban. 1810-ben első volt, kit a nemes vármegye második fizikusának kinevezett. 1823-ban a vármegye első „rendes" orvosa lett. 1830-ban a pesti orvosi egyetem választotta tagjai közé. Az évek során elnyert valamennyi tisztségét haláláig viselte [24]. Munkám célja, hogy Zsoldos János tevékenységét orvostörténeti szempontból vizsgáljam. Személyének, munkásságának minél jobb megismerése szükségessé teszi, hogy a nyelvújítási mozgalomban játszott szerepével is foglalkozzam. Dolgozatom fő forrásai Zsoldos publikációi. Ezek, valamint könyveiben írott előszavai segítenek megismerni gondolkodásmódját, emberi-erkölcsi magatartását, korához való viszonyát. A színes és sokoldalú Zsoldos-életmű megismeréséhez a legjárhatóbb útnak a művek tematikus, ezen belül időrendben történő ismertetését találtam. /. ábra. Zsoldos János ORVOSI MUNKÁI Első orvosi műve az 1802-ben megjelent Asszonyorvos, „mellyben a' szüzeknek, a' házas, terhes, szülő, szült és koros asszonyoknak nyavalyáik adatnak elő". Korbuly György A magyar szülészet bölcsőkora című tanulmányában kiemeli