Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - Ritóókné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János — magyar orvosdoktor a 16. században

Egri Lukács-ügy tanúsítja. Papi működésének első állomása, Olaszliszka gazdag mezőváros a középkor óta. Az 1567-es országgyűlés döntése ismét a szepesi káptalannakjuttatta. Földesura a toleráns Bornemisza Gergely prépost, kamarai elnök Balsaráti odakerülését bizonyára pártfogolta. Hajdani tanárának és atyai pártfogójának, Kopácsi Istvánnak veje, Czeglédi Ferenc volt lelkész elődje. A megüresedett helyre az atyafiúi ajánlás segíthette be. Hátralevő éveinek ez a több irányból jövő jóindulat biztosította a megelőzőknél jóval nyugodtabb munkálkodás lehetőségét. Szikszai feljegyezte, hogy hivatalba lépésekor írásba foglalta hitvallását, bebizonyítandó, hogy mindenféle újítás távol áll tőle.

47 Debrecen felöl a szakramentarizmus és még inkább Erdélyből az unitarizmus terjedésétől félt a felső országrészben a lutheranizmussal már kiegyezett, csak formálisan, vagy már úgyse katolikus államhatalom. Szikszai szövegéből nem derül ki, hogy esperese vagy a világi hatóság kívánta-e tőle az írásbeli nyilatkozatot. Valószínűleg mindkettő. Éppen az 157l-es évből kelt királyi utasítás elrendeli, hogy a kamara tisztviselői védelmezzék az igaz hitet az országban kóborló eretnek tanítókkal szemben.

48 Egy évi liszkai lelkészkedés után, 1572. januártól a sárospataki magisztrátus hívta meg papjául. A város Perényi halála után a királyra szállt, a vár gazdálkodását a kamara fölügyelte. Lelkészelődje itt is valószínűleg a közben esperessé lett Czeglédi Ferenc volt. Az állami támogatást folyamatosan élvezte. A kamarai tisztviselők „Doktor uram az pataki plébános" kedvéért még a nagytoronyai bordézsmálás régi, megszokott rendjén is változtattak — amint erről a Percnyi örökösök ingerülten panaszkodtak.

49 Szikszai Fabricius emlékezésének hangja ezeknek az éveknek ismertetésénél válik a legmelegebbé. Tanítványok, volt betegei, hívei állták körül orvos-papjuk koporsóját. Népszerűsége igen nagy lehetett, ő maga is megtalálta azt az életformát, amely egyéniségének a legjobban megfelelt. Szegények és gazdagok testi-lelki gondozója volt, tudását minden irányban gyümölcsöztethette. Pataki működésének idejéből való a Kisvárday Miklóshoz, írott, már föntebb közölt levele. Kisvárda birtokos ura két panaszával fordult az orvoshoz. Az első, a könnyebb eset a szomjúság. Erre julepből készített liktáriumot ajánl. A keleti eredetű szirupféleség a julep rózsából, violából, de mákból is készülhetett „főtt" víz és nádméz hozzáadásával. Készítésének módjáról, felhasználásáról Magyarországon megmaradtak az egykorú leírások.

50 Komolyabb föladat elé került a sárgaság orvoslásával. Kezdődött mindjárt azzal, hogy a levélben olyan „indistincte" közölték a betegség leírását. Mivel a baj eredetére 47 Szikszai F

3 48 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Bp. 1946. 164. 49 Homonnai Drugeth Ferenc levele a Kamarához. Keltezetlen. OL. E. Szepesi Kamara. Repraesentationes. Besorolva az 1569. szept. iratokhoz, de mivel mint pataki plébánost említi, csak 1572. jan. utáni lehet. 50 „Az Rosat áztasd meg nyolez oraigh tizta vízben, az utan lassú szénnel forrald meg, es végezetre fachard ki, ves Nad mezét avagy feier mezét bele annijt hogy edös legyön, főzd ismeg özve az mezzel, es ez az Rosa Julep: ezt io innija szomijsagh ellen az hideg lelöknek". Beythe András: Fives Könüv. Németujvár, 1595. fol. 15. Felhasználására MagyaryKossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. 3. Bp. 1931. 184. Az „Ars medica" is ajánlja: 13., 23., 151., 472. stb.