Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - Mádai Lajos: Településhigiénés és demográfiai viszonyok a fővárosban az 1870-es években (angol nyelven)

Socio-economic conditions in Budapest were very unfavourable one hundred years ago, 79.6% of the wage-earners belonged to the poor (workers, day-labourers, household servants, etc.). Owing to the bad social conditions the homes were overcrowded. Ten percent of the inhabitants of the capital lived in damp cellar dwellings; there was no running water system in the city, and the water of the wells was very unhealthy owing to the pollution of the soil causing epidemics like typhus, dysentery, inflammation of the bowels, etc. As a result mortality in Budapest was very high (38.7°/oo in 1874) and 50.4% of the dead were below four. Tuberculosis had the greatest share among the fatal illnesses (22.4%) and 36.3% of all deaths were caused by infectious diseases. BIBLIOGRAPHY 1. Források Budapest múltjából. (Sources of the past of Budapest.) Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai. (Source publications of the Municipal Archives of Budapest.) Bp. 1971. 2. Hahn G. — Melly J.: Fodor József élete és munkássága. (Life and activity of József Fodor.) Bp. Akadémiai Kiadó, 1965. Bakács T.: Budapest közegészségügyének száz éve 1848—1948. (One hundred years of public sanitation in Budapest, 1848—1948). Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézete, Bp. 1950. Fodor J.: A halálozási arány Magyarországon. (Mortality in Hungary.) Gyógyászat 1873. Fodor J : Budapest csatornázási tervezete. (A plan for the sewer system of Budapest.) Orv. Hetilap, 1877. Gerlóczy Gy. — Dulácska G. : Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közművelődési leírása. (Geographical, medical and cultural description of Budapest and environment.) Vols. 1-3. 1879. Kőrősy J.: Budapest halandósága 1874 és 1875-ben és annak okai. (The mortality of Budapest in 1874 and 1875 and its causes.) Budapest Főváros Statisztikai Hivatalának Közleményei XIV. 155. (Publications of the Statistical Office of Budapest.) Bp. 1877. Kőrösy J.: Budapest főváros halandósága az 1876—1881-diki években és annak okai. (Mortality in Budapest in 1876 — 1881 and its causes.) Budapest Főváros Statisztikai Hivatalának Közleményei XVIII. 330. Bp. 1885. Kőrösy J.: Budapest Fővárosa az 1881-diki évben. A népesedés és népszámlálás eredményei. Első füzet. (Budapest in 1881. Census returns. Fase. 1. Budapest Főváros Statisztikai Hivatalának Közleményei. XV. 175. Bp. 1881. Kőrösy J.: Budapest Főváros az 1881-diki évben. A népleírás és népszámlálás eredményei. Fasc. 3. Budapest Főváros Statisztikai Hivatalának Közleményei XV. 3. 328. Bp. 1883. MádaiL.: Alakosság egészségi állapota Budapesten (1873—1882) Statisztikai Szemle (Statistical Review) 10. 1017. Bp. 1965. Szabady E.: Bevezetés a demográfiába. (An introduction to demography.) Bp. 1961. Szél T.: Egészségügyi statisztika. (Statistics of public health.) Bp. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1930. ThirringG.: Pest város népessége az 1771-1781. években. Magyar Statisztikai Szemle 9. 627. Bp. 1933.