Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - Mádai Lajos: Településhigiénés és demográfiai viszonyok a fővárosban az 1870-es években (angol nyelven)

Thirring G.: Budapest félszázados fejlődése 1873 — 1923. (A half century in the life of Budapest.) Budapest Székesfőváros Statisztikai Közleménye 53. 200, 12 p. Bp. 1925. Zaitz L.: Budapest csatornázása (Sewers in Budapest.) Statisztikai Közlemények 82. 117. Bp. 1937. Pest Város Statisztikai Évkönyv. Vol. 1. Ed. by Kőrösy József. 1873. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve Vol. 1. p. 340. Ed by Thirring Gusztáv. Bp. 1894. Össze

f og

l

al ás A társadalmi-gazdasági viszonyok 100 évvel ezelőtt kedvezőtlenek voltak Budapesten, a kereső népesség 79,6%-a a szegény néprétegek csoportjába tartozott (munkások, napszámosok, házicselédek stb.). A rossz szociális viszonyok következtében igen zsúfoltak voltak a lakások. A főváros lakosságának 10%-a egészségtelen pincelakásokban élt; vízvezetékhálózat akkor még nem volt kiépítve, a kutak vize — a csatornázás korszerűtlensége, a talaj szennyeződése miatt — rossz minőségű volt, ami gyakran okozott tömeges enterális megbetegedéseket (tífusz, vérhas, bélhurut stb.). A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági és környezeti higiénés viszonyok következtében igen magas volt a halandóság Budapesten (1874-ben 38,7%,), a meghaltak 50,4%-a 0—4 éves korú volt. A halálokok közül legnagyobb volt a tüdőgümőkor részaránya (22,4%) az összes halálokok 36,3%-át fertőző betegségek okozták. L. MÁD AI, Dr. pol. et jur. Head of department at the National Institute for Public Health Országos Közegészségügyi Intézet H-1966 Budapest, Gyáli út 2/6. Hungary