Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Barande, L: Sándor Ferenczi (H. Szende Klára)

SZEMLE Könyvekről Barande, Ilse: Sándor Ferenczi. Paris, Petit Bibliothèque Payot, 1972. 211. p. Ferenczi Sándor életének hiteles megírásához a szerző (francia pszichológus) az okmányokon kívül felhasználta Ferenczi munkatársainak, barátainak feljegyzéseit, sőt személyes nyilatkozatait is. Az eseményekben gazdag élet, melynek külön fejezetet szentel az írónő, érthetővé teszi, hogyan bontakozhatott ki Ferenczi Sándor rendkívül tevékeny, ugyanakkor kifinomult kultúrájú, színes és érzékeny egyéniséggé. Ferenczi Sándor Miskolcon született 1873. júl. 7-én. Szüleinek 11 gyermeke közül a nyolcadik volt. Édesapja részt vett 18 éves korában a 48-as szabadságharcban, majd Miskolc városában könyvkereskedést nyitott és rövidesen komoly szerepet vitt a város életében. Ferenczi Sándor középiskoláit Miskolcon végzi, de orvosi diplomáját Bécsben szerzi meg. Budapestre hazatérve 1897-től mind lázasabb tevékenységgel folytatja orvosi munkáját. Kezdetben a Rókus kórház depandanszában, majd az Erzsébet árvaház neurológia-pszichiátria osztályán dolgozik, 1904-ben a Betegsegélyző Intézet konzultációs osztályának vezetője, egy év múlva törvényszéki orvosszakértő. Ezalatt szakirodalmi munkásságot is folytat, 1899-től számos munkája jelenik meg, kezdetben a Gyógyászat és Orvosi Hetilap hasábjain. Dr. Stein budapesti orvos ismerteti meg Freud munkáival. Elragadtatásában levelet ír Freudnak (1908. febr. 2.), sőt kevéssel a Jung vezette kongresszus előtt meg is látogatja. Freudra olyan jó benyomást tesz, hogy két hétre meghívja Berchtesgadenbe, ahol családjával nyaral. Ez időtől kezdve e két nagy tudós között komoly barátság fejlődik, mely minden ellenkező híresztelés ellenére halálukig tart. A Freuddal való találkozása után Ferenczi teljes odaadással vetette bele magát a „lélekelemzés" megismerésének munkájába. De hazájában hosszú éveken át magányos maradt, míg végül 1913. május 19-én — előbb, mint Angliában [!] — sikerült megalakítania a Pszichoanalitikai Egyesületet. 1919-ben egyetemi tanár lesz, de a Tanácsköztársaság bukása után az Orvosi Egyesületből is kizárják. Munkáját ennek ellenére változatlan energiával folytatja. Rövidesen a Magyar Analitikai Társaság munkássága külföldön is ismertté lesz, és a New York-i New-School of Research meghívására Ferenczi nyolc hónapon át (1926—1927) tartott előadásokat az Egyesült Államok különböző városaiban. Hazatérése után, 1931 májusában megkezdi működését a Pszichoanalitikai Rendelő Intézet a Mészáros u. 12. sz. alatt.