Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
ADATTÁR - Regöly-Mérei Gyula: Ó-egyiptomi gyógyászati kifejezések
Babylóniában a bűnök büntetésének tartották a betegséget. Ó-Perzsiában a perszonifikált gonosz, Angra Mainyu hatáskörébe tartoztak. Ó-Egyiptomban csak ritkán fordul elő, hogy a betegség bűn büntetése. Ilyen pl., amikor a thébai nekropolisz istennője ellen vétkező férfit „szülési görcsök' 1 '' (vesekőroham?) lepik el, a hamis esküt elkövető pedig megvakul. Az ó-egyiptomi vallás volt az első, mely a földi bűnökért személyes felelősséget hirdetett (a túlvilági osirisi ítélet). A „mérlegelő mester", aki előtt „egyenlő a hatalmas és a szegény" (Halottak Könyve), leméri a halott szívét. A másik serpenyőbe Maát-nak — az igazság istennőjének — tollat ábrázoló hieroglypha-jele kerül. Ha a szív egyensúlyban marad, akkor a halott üdvözül és Osirisszel egyesül. Ha a szív súlya a könnyebb, akkor a halott fejét leharapja az /mw-szörny. A tapasztalat és igen jó megfigyelőképesség miatt néha egészen nagyvonalúak a betegségleírások. Példaként két esetet idézünk: a) Subileusra emlékeztet az Eb. 37,10—17 leírása: „Ha olyan embert veszel kezelésbe, aki a gyomrával szenved, összes tagjai, mintha bénultak volnának, akkor helyezd a gyomrára a kezedet, s ha azt felfúvődottnak találod, ujjaid alatt úgy érzed, mintha ott jövés-menés lenne, akkor mondjad: ez az étel maradéka"' (Kákosy László fordítása. Azt is tudták, hogy csupán akkor gyógyul meg az olyan beteg, akinek elakadt a széklete, ha ismét megindul a bélműködés, s „eltávozik az étel maradéka" (Eb. 42,8-43,2). b) Courville véleményével [2] megegyezően meningitisnek kell tartanunk a Sm. több esetét. Egészen nagyvonalúnak tartom ezek közül a 3,2—4,4 columnában foglaltakat. Áthatoló, tátongó koponyasérülés. A beteg nehezen mozgatja arcát. Tarkómerevsége (tsw) van. „. . .ib-szíve fáradt a beszédhez...". Nyála besürüsödött és az ajkához tapad. Orrán és száján vér ürül (koponyaalapi törés?). Homlokát izzadtság borítja. Száját nem képes kinyitni. A fájdalom fogaiba is kisugárzik. Arca kipirult, olyan mintha sírna. Fejének szaga a baromfi ürülékére emlékeztet. Ezzel ellentétben — csekély pathológiai ismereteik miatt — jó empíriás megfigyelés esetén is gyakran folyamodnak mágikus magyarázatokhoz. Pl. Sm. 4,5—1 esete biztosan sérülés. A leírás is kitűnő. A koponyatörés szélén terime nagyobbodás látható, mely úgy mozog és remeg az ujjak alatt, mint a csecsemő fejebúbjának lágy része (nagy kutacs). A szemtekék a sérült oldal felé tekintenek. Az alsó végtagok bénultak. A lábfej gyenge, a lábujjak a talp felé csüngenek. Orrés fülvérzés. Tarkómerevség. A gyógymód is objektív. Mégis mágikus magyarázathoz folyamodnak, noha a Sm. meningitisre, ill. koponyaalapi törésre utaló — többi leírásában ilyen utalás nem található. Ezúttal azonban azt olvashatjuk, hogy „ez valamely isten vagy halott lehelete, ami kívülről jutott be, nem olyasvalami, amit a test képez". Az ó-egyiptomiak egyébként tudták, hogy az agy mozog (pulzál): Sm. 2,2-11; 2,11-17; 2,17-3,1; 3,2-4,4. 2. Mágikus ok: az istenek, istennők, daemonok, halottak (kísértetek) is előidéznének betegségeket. Azonban barátságos isten (pl. C/íon.v-Holdisten) is okozhat megbetegedést (CAo/iï-daganat, CAo/w-mészárlás : lásd ott). mr c hS.j hn c = prognosis: „egy betegség, amivel küzdeni fogok". mr irj.j = prognosis : „egy betegség, amit kezelni akarok".
