Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

MŰHELYTANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Ötezer év orvosi ruhái

voltak. Néha még nemességet is nyertek tevékenységükért (pl. Dabi Mihály 1430-ban). Viseletükben is kifejezésre jutott anyagi és társadalmi megbecsülésük, ruházatuk megfelelt az udvari emberek öltözetének. Kivételt képeznek a középkorban már szép számmal működő s olykor a királyi-főúri udvaroknál is kedvelt zsidó orvosok. A Zsigmond korabeli budai törvénykönyv a zsidókat — bármilyen foglalkozást űztek is — arra kötelezte, hogy éppúgy, mint a nyilvános nők, ruhájukon sárga foltot viseljenek, azonkívül hegyes süveget vagy csuklyát és vörös köpönyeget, hogy könnyen felismerhetők legyenek. II. Ulászló 1511-ben egy, a pozsonyiakhoz intézett levelében arra szólítja fel őket, hogy mentsék fel Zacharias zsidó orvost — aki neki sok jó szolgálatot tett — a zsidócsuklya viselése alól. A pozsonyiak a rendeletnek nem tettek eleget, s csak az 1520-as királyi dekrétum vetett véget a zsidók kötelező megkülönböztető viseletének.

15 A XV. századtól egyre gyakoribb, hogy nagyobb városainknak fizetett orvosai vannak (városi physicusok), s ettől az időszaktól kezdve már jól ismert figurák a városi gyógyszerészek is. Patikák már a XV. századot megelőzően is szép számban voltak, de ezek még mint vegyeskereskedések működtek. Ugyancsak a Zsigmond korabeli budai A Budai Sebésztársaság pecsétje. Szent Kozma és Dámján, az orvosok védőszentjei magyaros ruhában (1799) 15 MOE II. köt. 33., MOE II. köt. 290.