Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány feudalizmuskori befolyása a magyarországi orvoslásra. I. 996—XIV. század

Közben az 1212. évi párizsi zsinat, az 1215. évi második lateráni zsinat, az 1247. évi Le Mans-i zsinat kimélyítette a papoknak a sebészi működését tilalmazó egyházi rendelkezést — elsősorban az érvágásokkal való visszaélések miatt — és TX. Gergely pápa 1232-ben a domonkos rendet bízta meg az inkvizíció végrehajtásával. Az 1267. évi vienne-i zsinat pedig megtiltotta a zsidóknak a keresztények gyógykezelését.

33 A XIII. században tehát babonaság és tudományos szemlélet, dogmatizmus és természetmegfigyelés haladt még párhuzamosan egymás mellett. A fejlődésnek ebben a szakaszában éltek: Bemaldus Tiborc magister budai kanonok — IV. Béla király udvari orvosa — , aki 1257-ben a pápánál majd Konrád bajor királynál diplomáciai,követi működést végzettésatöbbi, ismert budavári, magyar ferences orvos-szerzeteseink. Közül ük Gellért doktor 1273— 1275-ben IV. Béla, majd V. István és IV. László királyaink háziorvosa volt. Róla már pontosan tudjuk, hogy az 1158-ban alapított bolognai orvoskaron végzett. Hozzávetőlegesen tehát azt is tudjuk, hogy milyen oktatásban részesülhetett ott.

34 Okvetlenül ismernie kellett Hugo Lucca Borgognoni alkoholos borogatással történő sebgyógyítási módszerét, sőt a sterilitás és narkózis korabeli követelményeit is. Ezenkívül Theodorich Borgognoni idegvarrat és artérialekötő eljárásait. E minimális megállapításunk is azt mutatja, hogy Gellért doktor a haladó tudományszemlélet jól képzett képviselője lehetett és ezért nem ok nélkül töltötte be a királyi háziorvos nagy felelősséggel járó tisztét. Nem találkozott azonban azzal a nagyhorderejű tudományos megújulással, amelyet a rendszeres boncolások megindítása eredményezett éppen Bolognában. Zusammenfassung Die Fachwerke der ärztlichen Schriftsteller der Hochschule von Salerno wurden während des Mittelalters in ganz Europa gelernt und zitiert. Zu den bedeutendsten medizinischen Werken im IX. Jahrhundert gehörten die Schriften der Salernitanen Gariopontus, Copho, Abella, Nicolaus Praepositus usw., sowie die Übersetzungen von Constantinus Africanus. Das erste Spital in Ungarn wurde im Jahre 1000 in Esztergom (Gran) errichtet. Zu jener Zeit wurde die Heilkunde in Ungarn vom Benediktiner Orden ausgeübt (Pécsvárad, Pannonhalma). Die salernitanischen medizinischen Werke waren in den sanitären Institutionen von Ungarn im XL Jahrhundert zwar unbekannt, aber die Kenntnisse der Chirurgie, die in Montecassino ebenso wie in Salerno unterrichtet wurden, konnten ihren Weg nach Ungarn finden. Bereits im XII. Jahrhundert besuchten ungarische Studenten die Universitäten von Paris, Bologna und Padova. Magister Jacobus hat in Toledo studiert. Infolge der Gründungen 33 Rogerius Baco megtalálható: 2. sz. jegyz.-ben id. Geleh. Lexicon. I. rész. 699—700. col. V.o. Benedek István: Orvosi lexikon 4. sz. jegyz.-ben i.m. I. köt. 344—345. Lafranchit (Lanfranc de Milan) Pagel említi a ..Chirurgia magna"-val, amelyet kis formájában I270-re, bővített formájában 1295— 1296-ra datál: 2. sz. jegyz.-ben id. Biogr. Lexikon. III. köt. 599. Hints Elek 2. sz. jegyz.-ben i.m. 164. Álláspontja helyességét igazolja Benedek István: Orvosi lexikon i.m. III. köt. 160. Hints Elek i.m. 163. Herczeg Árpád 22. sz. jegyz.-ben i.m. 615. 34 Zolnay László: Betegek, orvosok, kórházak a középkori Budán. „Budapest." V. évf. 7. sz. 1967. 20., 21. Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest, 1969. 102. Baradlai János 3. sz. jegyz.-ben i.m. 63. Regöly-Mérei Gyula: Bernaldus Tiborc. Orvosi lexikon 4. sz. jegyz.-ben i.m. I. köt. 396. alapján. Czagány István 7. sz. jegyz.-ben i.m. 5 — 6.