Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

SZEMLE Könyvekről - Bienkowska, B.: The scientific world of Copernicus (Birtalan Győző) Ill

SZEMLE könyvekről Bienkowska, Barbara: The scientific world of Copernicus. Dordrecht Boston, Reidel P.C. 1973, 142 p. Copernicus születésének 500. évfordulója alkalmából a varsói egyetem tanulmánysorozatot adott ki, melynek angol nyelvű kiadásáról referálunk. Az ízléses kiállítású kötet kilenc tanulmányt, bibliográfiát, név és földrajzi indexet tartalmaz. A közlemények a tudós életkörülményeivel, műveivel, azok sorsával foglalkoznak. Stanislav Herbst (The country and the world of Copernicus) a történelmi és földrajzi háttérjellemző adatait emeli ki. A német lovagrend visszavonulóban, a területen városok önállósodnak, erősödnek a lengyel királyság védelmében. A levantei kereskedelem hanyatlásával élénkül a Baltikum szárazföldi és tengeri áruforgalma. Copernicus fiatalsága és a késői gótikus építészet felvirágzása a lengyel földön egyidőre esnek. Szinte keletkezésekor csodálhatja meg Stoss szárnyasoltárát a krakkói Máriatemplomban és a dóm pompás királyi síremlékeit. Jerzy Dobrzycki (Nicolaus Copernicus — His life and work) tanulmánya a tudós életéről, munkásságáról, belső fejlődéséről szól. Felvázolja az érdeklődő szakmai kérdéseket: a ptolemaiosi geocentrikus rendszer egyre több nehézségét, az időszerűvé vált kalendáriumi korrekció problémáit, mely akkor már Európa-szerte érdeklődést keltett. Foglalkoztak ezzel Krakkóban is, ami hatott az ott tanuló diákra. Nem volt tehát előzmény nélkül a bolognai tartózkodás során a holdpálya alapos tanulmányozása. A rövid hazatérést követő második itáliai út (főleg a páduai két év) eredménye már a humanista műveltség és a görög nyelv elsajátítása. így eredetiben olvashatja a csillagászat klasszikusait, megismerkedik az astronómia mértani terminológiájával. Ettől kezdve tartós a kapcsolat a nagy témával. A kritikából új igazság érik. 1507 körül elkészül a heliocentrikus rendszer első módszeres kifejtése (De hypothesibus motuum coelestium a se constitutis commentariolus), melynek hét tétele már tartalmazza a lényeges adatokat. A következő alaposabb és átfogóbb kimunkálás újabb évtizedek munkája. De késleltették ebben egyéb gondjai, hivatali elfoglaltsága, műve várható visszhangjának töprengő mérlegelése. Emellett egyéb témák is foglalkoztatták. Értékes, haladószemléletű pénzgazdálkodási tanulmányt írt. Erről Edward Lipinski (Copernicus as economist) fejezetében találunk érdekes adatokat. A „De revolutionibus" 1530-ban