Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Moess Alfréd: Az 1739—40. évi pestisjárvány a távolból és közelről

zz első anyakönyvi kötet végén üresen maradt lapokon feljegyezte mindazt — 1739—1743 között —, amit figyelemre méltónak talált. 4 Feljegyzett politikai és katonai eseményeket, így szól III. Károly haláláról és Mária Terézia trónra­lépéséről, valamint az ez időben folyt háborúk fejleményeiről, és bőven említi a pestist is, amelynek terjedését és közeledését aggodalommal vegyes figyelemmel kísérte. Információinak alapjait a szállongó hírek és a kiadott hivatalos rendel­kezések képezték, amelyek értelmében neki magának is volt — mint lelkész­nek — funkciója, amennyiben neki kellett a szomszédos Kőszegre készülő hívei részére a passzust kiállítania. Feljegyzései annál értékesebbek, mert datálva vannak, és így ezek alapján időrendi képet alkothatunk magunknak a járvány lefolyásáról, úgy, ahogy azt az ország nyugati pereméről látták. Mindezen okok­nál fogva érdemesnek látszik Sartoris Jánosnak a pestisre vonatkozó feljegyzéseit szó szerint közölni: „1739. Ezen esztendőnek első holnapjaiban és a múltnak végén a Pestisnek híre folyvást folyt és a miatt az utazások igen meg zároltattanak, míg végtére D. 22 Junii a vármegyén Szombathelyen végeztetett és az után D. 24 currentáltatott, hogy vásárok ne tarttassanak, a törvények ne folyjanak és butsuk is el marad­janak ... Jó passussal a Vármegyében fel és alá járhatni, Győrre átmehetni, mindazonáltal csak bizonyos passzusokon, mint Árpásnak, Sárvárnak és Kör­mendnél. Nemescsóból sem szabad csak Kőszegre is passzus nélkül menni, mellyet a prédikátornak kell adni. 13 Julii. A Rábáig szabad legyen járni passus mellett, a ki azon által megy, annak 40 napi contumaczia nélkül visszatérni meg nem engedtetik. A Győri út penig Kapuvárnak, Bé Sárkánynak rendeltetett. Augusztusba és Septemberbe két három napon a passusok Steyer országba meg nyíltanok, de ismét bezároltattanak. A pestisnek penig hire folyvást foly, minek­utánna Erdélybe lett még a múlt esztendőbe Húsvét tájba. A mint hogy az időtől fogva a dög halál bejárta Felső és Alsó Magyarországot és Septemberig 1739 jött Győr és Veszprém vármegyékig, Dunán túl penig Nagyszombatig és Szeredig. 22 September. Ad. 13 Julii rendeltetett határ vagy Linea szinte Átsig és Balatonig kiterjesztetett úgy, hogy már e naptól fogva szabad ki és be járni Rábán túl és Rábán innét, a passussal. 15 Februar 17 40. A Pestisnek híre meg szűnvén a passusokon a járás kellés köny­nyebben esett úgy, hogy már a Rábán túl valók is kitsiny'énként kezdenének átjárni. D. 1 August 1740. A pestis eránt Dunán innét vettetett linea épen a Dunáig kitétetett és a Commissarius Regius még a Tiszántúl uralkodó pestisre nézve Földvárra tétetett. Die 1 September. Ellenben a pestis Pesten, Budán, Vátzon és Tiszántúl újonnan ki tsirázván, az ottani passusok ismét megérősíttettenek, úgy Árpáson kívül passus nélkül, a Lineán kívül penig Contumaczia nélkül szabad nem volt menni. Die 1 December. A pestis eránt be zárt Passusok ismét megnyíltának és Dunán innét utazni minden fele szabad volt." 4 Országos Levéltár Filmtár A 2666 Ev. 182/1. p. 279—280.

Next

/
Oldalképek
Tartalom