Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Weszprémi István: A pestisoltás szükségének vizsgálata Fordította: Vida Tivadar

alapján tett szert Hippokratész, utána Galenus, végül pedig Avicenna akkora hírnévre. Ki ne tudná, hogy ugyanez volt a nagyszorgalmú Sydenham igyekezete? Itt-ott a nagy Boerhaave is figyelmeztet arra, hogy a betegségek gyógyítása terén tekintettel kell lenni az időjárásra. Newton volt az az előrelátó ember, aki mindenki közül elsőként tekintett be kíváncsian a természet legrejtettebb bensejébe. Tisztán megvilágította azt, amit az elmúlt századokban élt ősök az orvostudományban mintegy távolról és felhőkbe burkolva láttak. Ezért nem volt már nehéz Mead számára a közelmúltban oly sikeresen végezni a dolgot, hogy ama De Imperio Solis et Lunae in corpora [ = A nap és a hold uralma a testeken] c. értekezésével — mint talán nem hiábavalóan jósoljuk — nevének örök emlékezetét fogja áthagyományozni a késő utó[19] korra. Ez a csekély vastagságú könyv valóban méltó rá, hogy elolvassák a kis tudományú, de nagy zajt csapó filozófusok. Jól látják ők, hogy az emberek fuldokolnak a napsütés szerfölötti forróságától, ami hazám éghajlata alatt is szokásos, mégis tagadják, hogy a levegőben lebegő és bennünk fészkelő sók annyira felforrósodhatnak, hogy ezerfajta betegség tüneteit idézhetik elő. Laboratóriumainkban — mint említettem — a sók keveréséből különféle orvosságokat és mérgeket készítünk, de ezeknek a sóknak legnemesebb és legillékonyabb része a levegőben kering, tanúskodnak erről a villámlás vagy mennydörgés tapasztalatai, mutatja a salétromsónak bőséges gyűjtése a levegőből. Mihelyt ezek az égitestek különféle helyzetének, hajlamának vagy működésének megfelelően különféleképpen hatnak a testi váladékokra, szükségszerűen különböző jelenségeknek kell létrejönniök, úgy, amint a vegykemencékben szokott történni: a dolgok [= anyagok] ott végbemenő sokszoros keveredésének és átváltozásának megfelelően a művelet eredménye is sokféle. Az egyszer szublimált higany maró hatású; miután hatszor vagy hétszer megismétlődött a szublimálás, édes, és Calomelas lett belőle, amely a leggyógyítóbb valamennyi higanyos készítmény közül. Heinrich Glauber Lustája megtaníthat arra, hogy a tűzben levő különféle fokozatok mit eredményezhetnek. Ahogyan senki sem fogja el Hermész arany madárkáját, ha előbb ki nem feszíti hálóját a levegőben; úgy senki sohasem rabolta el Jason aranygyapját Colchisból, ha nem ment át előbb a tűz közepén. De mit használ a híres természetbúvár titokzatos dolgait emlegetnünk? Tessék tanácsot kérned a szerzőtől, sohasem fogod megbánni, hogy elolvastad. Nem bánta meg D. Smith, hogy School of Arts elnevezésű laboratóriumában sokat szántott ennek üszőjén; hanem úgy vélte, hogy [20] ekkora érdemére való tekintettel elegendő, ha German Author álnévvel nevezi őt. Nincsen itt szándékom mondani valamit a Hold és a többi csillag tevékenységéről, amelyet tagadásod közben is szépen megerősítesz. Ennek a feltevésnek