Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Weszprémi István: A pestisoltás szükségének vizsgálata Fordította: Vida Tivadar

[6] sokkal nagyobb fokú kutatást igényel. St. Quintin elmondott történetéből nyilvánvaló, hogy az oktalan állatok világában az oltás segítségével kényelmesen szembe lehet szállni a ragállyal. Márpedig súlyos és bárki számára nyilvánvaló okok egyáltalán nem tiltják meg, hogy az emberek közösségében pestisnek nevezzem azt, amit ott [ti. az állatoknál] éppen előbb mondtam ragályos betegségnek. Richard Brocklesby orvosdoktor, aki érdemeket szerzett az állattenyésztés terén, kilenc évvel ezelőtt értekezést írt a marhák járványos dögvészéről. Ebben Meadet utánozva, e betegséget délről származtatja. Mead [ui.] fáradságosan az egyiptomi Kairó városába, az egész földkerekség legnagyobb és legszenynyesebb városába helyezi az emberi pestis eredetét. Brocklesby, aki jártas ezekben a dolgokban, szépen megerősíti [a betegség] terjedésének ugyanazon módját, főként pedig a betegségnek ugyanazt a krízisét. A természet állandó irányzatának következtében történik, hogy a torok- és nyaki mirigyek gyulladásai és daganatai hasonlítanak az emberi hónalji mirigyek pestises kelevényeihez. Mindkettőnél mindig jelentős megkönnyebbülést okozott a vágó kés, miután megtörtént a gennyesedés. Ami a kezelést illeti, jól bizonyítja, hogy ez megegyezik mind a saját tapasztalatával, mind különösen a híres sebész GrauenerívtX. Utóbbi ugyanis, amikor semmiféle más művelettel sem ment semmire, segítségül hívta azt a kezelést, amely az emberek körében dühöngő pestissel kapcsolatos, és a fertőzötteknek felét megtartotta életben. De ha mindebből sem következik egyenesen, hogy az emberi pestis beoltása éppoly sikeres lehet, mint az oktalan élőlényeknél, hatoljunk csak be magának a természetnek kapuin. Mindenegyes fertőző betegségnek, például a himlőnek, kanyarónak és pestisnek valamiféle magvai fészkelnek rejtetten mimagunkban, főleg a hájas hártyákban s ezeknek sejtes szöveteiben. Miközben ezekhez [<] a bőr pórusain keresztül történő vonzás és a tüdő lélegzése segítségével eljutnak a fertőzött levegőben ide-oda szállingózó korrozív sók, bőkezűen fogadják azokat szállásukra, annál inkább, mivel a betegségeknek ama rejtett magvai a testnedveknek rothadó része. Ez utóbbi nagyon enyves és erjedő természetű, s éppen ezért a legmegfelelőbb arra, hogy az erjedés segítségével előmozdítsa azt a lépszerú és ragadós enyvességet, amely eldugja a hajszáledényeket, eltorlaszolja a kiválasztó szerveket, s így előidézi a nedvek pangását az egész mirigyrendszerben, így az a vér tömegében rejtőző kovászadag a betegségek lázas időszakában elfogy, más része, amely mozgékonyabb, az érzékelhetetlen Sanctorini-féle bőrlégzés útján szerfölötti finomsága miatt elszáll a levegőbe; a gennyes, enyves rész a test szervezetének egyéb söpredékével együtt, ha összegyűlik a felhám szomszédságában levő, bőr alatti Steno-íélt mirigyekbe, okozza a bárányhimlőt és a kanyarót; ha viszont megszállja a felnőttek fültő-, hónalj-, ágyék-Sec mirigyeit, alkotja a tályogokat, légdaganatokat, keléseket mint a