Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
ADATTÁR - Weszprémi István: A pestisoltás szükségének vizsgálata Fordította: Vida Tivadar
A PESTISOLTÁS SZÜKSÉGÉNEK VIZSGÁLATA (Tentamen de inoculanda peste)* WESZPRÉMI ISTVÁN Fordította: Vida Tivadar [1] A Z orvosok seregének derekabbjai mohón ragadták meg a himlőoltás műveletét mint valami égből aláhullott védőpajzsot. Hajdan a barbár cserkeszek** f vagy ha úgy tetszik, a kínaiak találták fel, de végül is csak ebben a században hozták át Angliába. Miután tapasztalatokat szereztek e téren, sikeresen továbbfejlesztették, majd új találmányokkal gyarapították, úgyhogy korunkban már egyetlen előkelő vagy egyszerű ember sem habozik többé alávetni gyermekeit e kísérletnek. Teszi pedig ezt annál inkább, mivel már régebben tudja tapasztalatból, hogy legfőbb uralkodója, bölcs királya is megtette ezt olykor a saját fölséges házában. Örömmel hallottuk legújabban is, épp az utóbbi hónapokban, hogy a két királyi unoka szerencsésen elkerülte a betegség veszélyét. A királynak e rendkívüli példája minden bizonnyal szép felszólítás Európa többi uralkodójához is arra, hogy vezesse be, és támogassa a maga országában ezt a gyógyító műveletet, amelynek kiválósága arra szólítja fel Aesculapius fiait, hogy gyakorolják helyesen. Egyesítsék így mindkét oldalról erőiket, hogy hivatásukból kifolyólag igyekezzenek előmozdítani nemcsak az [egyes] államok, hanem az egész emberi nem egészségét is. Hogy ne említsem a többi példát, az oltás e gyakorlatának elhanyagolása miatt olyan [nagy] himlőjárvány dühöngött a múlt évben Rómában, hogy a római pápa kénytelen volt az isteni harag kiengesztelésére nyilvános böjtöt hirdetni a polgároknak, mivel négy hónap időtartama alatt több mint hatezer halottat vittek ki szomorú gyászmenettel. Aki olyan boldog lehetett valaha, hogy édes szülőnek nevezték, [2] az tudja leginkább felbecsülni, mekkora volt a szülők siralma az életüknél is drágább gyermekeik elvesztése miatt. Hajdan Jurin(ius) s őt követően mások is világosan bebizonyították a beoltottak jegyzéke alapján, hogy alig fordul elő * A címlapra valamint az ajánlásokra vonatkozóan 1. a jelen kötetben közölt tanulmányt. ** A „Circassi" népnevet nem találtam sem Du Change, sem Forcellini többkötetes latin szótárában. Ellenben a Dictionnaire Encyclopédique Quillet (Párizs, 1953. 1100 p.) közli: „Circassiens, iennes, habitants de la Caucasie . . . nommés plus souvent Tcherkesses . . ." (Ford.)
