Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: A bábaellátás története Szabolcs-Szatmár megyében
zönség! Szükséges a Tettes Vm. bábának kívül ezen Városban különös jelleveles [ = külön okleveles] bábát fizetni. Karlovszky Lajos főorvos és Takáts Alajos sebész javasolják, hogy legyen egy jelleveles bába a városban. Félszázad előtt a rendes bábáról nem is álmodoztak még Magyarországon, s a Törökök még mai napig sem használják a rendes bábákat. Minél míveltebb a Nemzet annál jobban általlátja a bábaság szükségét is." Volt ebben az időben Nyíregyházának egy nagyon ügyes bábája, „Figura Zsuzsa nevű, aki érdekes eseteiből naplószerű feljegyzéseket is készített". Ugyancsak érdekes okmánya ezen időszaknak 1824. május 15-i keltezéssel [11] Jósa István másodfőorvosának, Staincz Ferencnek vélekedése a czompókról vagyis a parasztbábák szakképzettség nélküli segédeiről. A Megyei Levéltárban található ezen okmány címzése : „N.kalló Városa Betsületes Tanátsához a paraszt bábák éránt való nézete bentirt Staincz Ferencz 2. rendsz. váló vgye fő orvosa"-nak Az irat tartalma: 1824-től Nagykállóban a vármegye Bábája (Fischer Anna) mellett a lemondott Polyák Anna (Tamás György hitvese) parasztbába helyett 2 új parasztbába czompóskodik (özv. Vágó Györgyné és Tatos Istvánné). Remélik, hogy ezáltal több tapasztalatot szereznek a czompók, mint ha „tsuppán könyvből való olvasás által tanulhatna." Különben is a vármegye Bábája még nem tökéletes a magyar nyelvben (feltételezhetően Bécsben nyert oklevelet). Korányi Frigyes 1861-ben mintegy 3 / 4 évig volt Nagykállóban megyei főorvos. Ekkor jelent meg „Szabolcs megye egészségügyi választmányának javaslata a megyének kellő képzettségű és számú szülésznőkkel való ellátása iránt" c. írása [9], Ebben javasolta, hogy évenként küldjön Szabolcs megye ösztöndíjjal alkalmas nőket a pesti Bábászati Intézetbe. Szabolcs vármegye markáns orvos-egyénisége, dr. Mádi Szabó Dávid (1808— 1886) is foglalkozott a bábaüggyel Kisgyermekes anyák könyve c. 1872-ben Nyíregyházán megjelentetett híres munkájában. Ebben [10] egyebek között így írt: „Jó és kötelességét teljesítő bába az, ki helyesen előkészíteni tudja a szülést, és ha elérkezik, vezetni azt, vagyis a ki érti, mi történik minden perczben a szülés alatt, s ha kell szakértő orvosi segélyhez idejében folyamodik ... Komoly rendellenességekben segíteni ősem nem tanult, sem nem tud!" Mádi Szabó Dávid ezen felfogása akkor meglepően haladó volt, miként újszerű a csecsemők védelmezése is a keresztelők ártalmaival szemben : „A mi a keresztelési illeti : nagy hiba az, hogy azzal rendesen annyira sietni szoktak; midőn a kevéssel előbb világra jött gyermeket viszik — még pedig sokszor messziről és sokszor csikorgó hidegben is, és ezért olykor még a korcsmát is útba ejtve — a templomba! Ez koczkáztatása a gyenge teremtmény egészségének, sőt életének is." Továbbá: „Botrányos visszaélésekkel megy végbe sokszor a keresztelő is, midőn a szegény embernek többnyire egy szobácskájába összegyülekeznek a komák, és ott zajos lármás lakomát csapnak. Járja ott aztán dúlásig a mézes pálinka, sőt kínálgatják a beteget [ = gyermek-
