Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: A bábaellátás története Szabolcs-Szatmár megyében
ágyast] is, karról-karra adogatják a csecsemőt, kiabálnak hozzá, zsenyegnek egymás közt, gyakran össze is szólalkoznak — sűrű pipafüstben. Ez mind igen kíméletlen meggondolatlanság." Jósa András (1834—1918) nemcsak a vármegye, hanem az ország [3] egyik legkiválóbb közegészségügyi szakembere volt, s nem meglepő, hogy igen sokat tett a bábaügy érdekében. Mindenekelőtt a dolgok mélyére látott, s számára nyilvánvaló lett a rossz szülészeti ellátás és magas csecsemőhalálozási értékek közötti szoros okozati összefüggés. De idézzük Jósa András felfogását: „Hogy a bábaügy még mindig nem kellő rendezettsége a nagyobb halálozásra káros hatással van, nyilvánvaló ... A körbábaság intézménye céltévesztett. . . Hogy továbbra is tiszti főorvosok vagy járásorvosok képezzenek úgynevezett czédulás bábákat merő képtelenség . .. Kívánatos volna, hogy minden község kifogástalanul képzett bábával rendelkezzék. Ám de a nevetségig csekély fizetés mellett teljesen képzett bába kisebb községekbe el sem szegődik, miután oklevelének elnyerése a budapesti vagy kolozsvári egyetemen vagy a legközelebb eső nagyváradi bába-képző intézetben 6 hónap idejébe és tetemes pénzáldozatába kerül, melyért ő kisebb községben kellőleg jutalmazva sohasem lesz. így tehát ilyen helyeken a szülésznői teendőket tudatlan vénasszonyok és czompók — t.i. olyanok, kik valamely okleveles bábát párszor szülésnél ténykedni látták — végzik. Ennélfogva nagy elismerést érdemel dr. Nóvák Endre az ungvári közkórház igazgató-főorvosa, ki ezen ügyet magáévá tévén lehetővé tette, hogy kisebb községek is eléggé értékes bábákhoz jussanak. Jelen voltam az ö általa létesített másodrangú bábákat képző-intézet tanítványainak vizsgáján és meglepett azon ösmeret, melyet ott a tanítványok úgy a szülészet, beteg- és gyermekápolás, valamint első segélynyújtás terén szereztek. Egy ilyen bábának kiképzése teljes ellátással, oktatással 3 hónap alatt mintegy őO frtba kerül... Kisebb községekben csak ezen az úton és nem másként lehetne a bábaügyén segíteni. . . A parasztasszonynak nagyobb bizalma van a vele egy társadalmi niveaun álló ungvári bábához, mint a diplomás nagyképűsködő ténsasszonyhoz, a ki a hat hónapos cursus daczára is kevéssel tud többet, de magát egy egyetemi tanárnál is különb doctornak képzeli, s a beteg ágyasokat, új donszülötteket a más világra kuruzsolja." [7] Jósa András nemcsak meglátta a hibákat, de sokat is tett fél évszázados egészségügyi működése alatt azok kiküszöbölése érdekében is. Mintaszerű és híres Egészségügyi jelentéseihez — amelyeket az újságok is közöltek, és külön nyomtatásban is megjelentek •— sok táblázatot mellékelt. Szerencsére rendelkezésre áll az alispánhoz küldött 1891 évi jelentése, amelynek XIII. sz. táblázata sok mindenről tanúskodik. A táblázat címe : Szülésznőkről járásonkénti kimutatás. Kitűnik mindenekelőtt, hogy ekkor már a megye 183 bábája közül éppen 2 / ;i rész vagyis 122 okleveles volt, s csak a megmaradó 1 / 3 volt képzetlen (paraszt vagy czédulás bába). Az is kiderül, hogy 134 községre 183 bába esett ugyan, de az elosztás nem volt megfelelő. Csak 6 körbába volt, de 110 szülésznő magángyakorlatot folytatott (miként ekkor az orvosok döntő többsége is !). Az okleveles szülésznők többsége ekkor Nagyváradon, illetve Budapesten tanult.
