Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Vida Tivadar: A 33 éves Weszprémi István javaslata a pestisoltás megkísérlésére

aki Tentamen-jében javaslatot tett arra, hogy pestises időkben mesterségesen oltsák be a pestis mérgét."* Munkája kezdetén a himlőoltás angliai elterjedését üdvözli a szerző.

5 Érdekes, hogy mindjárt itt megmutatkozik történészi vénája, amikor megjegyzi, hogy a himlőoltást „hajdan a barbár cserkeszek, vagy ha úgy tetszik, a kínaiak találták fel, de végül is csak ebben a században hozták át Angliába."

6 Dicséri a királyi házat és Maddox Isaac worchesteri püspököt, akik társadalmi tekintélyükkel álltak a himlőoltás ügye mellé. Utóbbinak egyik nyomtatásban megjelent prédikációját külön is kiemeli.

7 A British Múzeum könyveinek jegyzékében 20 prédikációját és püspöki pásztorlevelét találtam, s ezek közül 9 egészségügyi, illetve karitatív vonatkozású. Közülük talán arra a beszédre céloz Weszprémi, amelyet a himlőkórház gondnokainak jelenlétében tartott 1732. március 5-én s amely 1753-ban már az ötödik kiadásban jelent meg.

8 A himlőoltás elleni társadalmi propaganda elítélése után Weszprémi rátért azokra, akik orvosi érvekkel vagy gyanús csodagyógyszerekkel akarnak szembehelyezkedni a variolációval. Jól meglátja és kipellengérezi az Európa-szerte akkor is jelentkező gyógyszerdivatot, amely ügyes reklámozás nyomán felkap egy-egy gyógyszert, különösen ha más országból való. Az egyik ilyen porral kapcsolatban élcelődve jegyzi meg: ,, . . . nagyon tartok tőle, hogy a lehető legjobban fog hasonlítani Holberg arab porához."

9 Ezt a Holberget hiába keresnénk bármelyik orvostörténeti kézikönyvben vagy lexikonban. Norvég-dán író volt és történész (1684-ben született Bergenben és 1754-ben halt meg Koppenhágában) ; hat vígjátékot is írt, közülük az elsőnek adta az Arab por címet.

10 Ugyanitt említi Weszprémi Joan Stephens asszony ún. Alicante-szappanját, amelyet az epe- és vesekövek ellenszereként árult 5000 fontsterling nyereséggel. James Jurin londoni orvost és matematikust

11 mindjárt a 2. lapon a himlőoltás határozott és szolid el őharcosaként idézi, aki egy 1742-ben megjelent beszámoló4 L. a Succincta modern kiadása I. kötetében (Bp. 1960. ford. Kővári Aladár) név nélkül megjelent bevezetése XXIII. lapját. 5 R. Harkó, V.—

Vida, T.: British Contacts of the Hungarian István Weszprémi, M. D. (1723—1799). Medical History inHungary 1972. (Orvostört. Közi. Suppl. 6.) Bp. 1972. 119—138., különösen a „Weszprémi's Tentamen" c. fejezet (124—131.). (i Tentamen de inoculanda peste auctore Stephano Weszprémi, Pannonio. Londini, Litteris Joannis Tuach, in vico dicto Strand. MDCCLV. 1. 7 Weszprémi i. m. 2. 8 Vö. British Museum General Catalogue of Printed Books. 149. k. 948—950. a Weszprémi: Tentamen ... 3. 10 Brit. Mus. Gen. Cat. 105. k. 420. 1743-ban megjelent német fordításban, úgyhogy Weszprémi még Londonba jötte előtt is megismerhette. Holberg teológiai tanulmányai végeztével beutazta Európát és 1717-ben a metafizika, 1720-ban a retorika tanára lett Koppenhágában. A felvilágosodás nagy alakja volt, aki csaknem minden téren megalkotta a dán nyelvű nemzeti irodalmat. (Der Grosse Brockhaus, 8. k. [1931.] 606.) 11 Egyébként nagy vitatkozó volt, sok éven át titkára a londoni Royal Society-nak. 1750-ben elnöke lett a londoni Collegium Medicumnak, de még ue. évben meghalt. Több tanulmánya jelent meg 1718-tól kezdve a Philosophical Transactions c. folyóiratban. (Vö. Jöcher—

Adelung: Alig. Gelehrten-Lex. Fortsetzung u. Ergänzungen, II. k. 2356.)