Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Spielmann József: A kartéziánus szemlélet sodrában

felszívódó gyógyszerek kísérleti tényeivel, valamint annak matematikai bizonyításával igazolja, hogy egy óra leforgása alatt 3000 pulzusverés során kb. 10 fontnyi vérnek kellene a szervezetbe jutnia. Mivel pedig egész testünk — írja — nem tartalmaz ekkora mennyiségű vért s az a felvett táplálékból sem származhat, a vérkeringés feltételezése logikailag is szükségszerűen következik. Enyedi nemcsak Regius, hanem Harvey eredeti okfejtését is beleszövi bizonyításába. Jóllehet Descartes-tal együtt ő is elfogadja a velünk született eszmék létezését, ugyanakkor Regius szenzualista élettanának főbb tételeit is átveszi. Test és lélek kölcsönhatásáról szólva hangoztatja: az annyira szoros, hogy eltérő testi felépítésnek, eltérő gondolatok, erkölcsök, cselekedetek felelnek meg. A kölcsönhatást bizonyítja, hogy gutaütésben és más súlyos agybántalmakban szenvedőknél a gondolkodás képessége is hanyatlik, emlékezési zavarok lépnek fel. Az öregedésben a test leromlásával az elme működése is fogyatékossá válik. Ez a határozottan materialista érvelés olykor Lamettrie L'homme machine c. művének hangvételére emlékeztet. Természetfilozófiai kéziratának függeléke egy 42 oldalas, Regius Medicina et praxis medica c. műve nyomán készült dietetikai tanácsadó a Tractatus de conservanda sanitate. Enyedi kartéziánus élettani és bölcseleti szemlélete nemcsak a jegyzetkészítő Pápai Páriz Ferenc racionalista felfogását alakította, hanem több mint 6 éven át az enyedi, Erdély legrangosabb kollégiuma diákságának — közte a polihisztor Mihail Halici („Nobilis Romanus civis de Caransebes"), Pápai Páriz román barátjának — világképét is. A Tractatus de conservanda sanitate feltehetően az oktatás céljait szolgálta. Vita Zsigmond közli, hogy az Apaffy korabeli iskolai törvényekből kiderül, Enyeden a XVII. század végén a diákságot a versbe szedett salernói egészségügyi tanácsokra oktatták, s abból az év végén kikérdezték. Ennek a Bethlenkollégiumi hagyománynak lehetett az előzménye Enyedi Sámuel dietetikai munkája. A kartéziánus módszertan és racionalizmus rányomja bélyegét a Pax Corporis, az első átfogó magyar nyelvű orvosi könyv szemléletére is. Ezt sugározza a mű Elöljáró Beszéde, a szembefordulás — az ésszerűség nevében — a csodavárással, fatalizmussal: a hit, hogy a betegségeknek természetes oka van s természetből vett szerekkel gyógyíthatók; a harmadik kiadás előszava, egészség és betegség, test-lélek viszonyának — Enyedi elveihez hasonló szellemben — való megfogalmazása. Csupán a test békéje, a „pax corporis" biztosíthatja a lélek nyugalmát, s a „pax animae" — a lélek békéje — a test egészségét. A kartéziánus módszertan Pápai Páriz tanítványainak, Ajtai Andrásnak, ifj. Pápai Páriz Ferencnek, Vízaknai Beretzk Györgynek tudományos tevékenységében is követhető. Erre alapozza munkásságát a századvégen II. Apafi Mihály, majd Debrecen város tudós orvosa, Huszti Szabó István is. 1093-ban Leydenben megvédett bölcseleti és orvosi disszertációiban Descartes elveit occazionalista tanítványa, Geulincx nézeteivel cseréli fel, de kísérletes orvostudományi ismeretei messze felülmúlják minden erdélyi elődjéét. Nemcsak a vérkeringést ismeri, de a hajszálerek szerepét is, vázolja a tüdő és máj szerkezetét, állást foglal