Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Spielmann József: A kartéziánus szemlélet sodrában

az ősnemzés tana ellen Redi szellemében, tolmácsolja Harvey és De Graaf fejlődéstani nézeteit. Pápai Párizról szólva meg kell állapítanunk, hogy a kartéziánus módszertant elfogadva, az ésszerűség szellemében alkotja meg orvosi felfogását és éppen annak nevében fordul szembe a dogmává vált descartes-i kórtani nézetekkel. Bázelban 1674-ben megvédett avató értekezésében így vélekedik: „Cartesius, ha azt remélte, hogy az orvostudomány reformját módszerével eléri, azt kellett volna tennie, hogy saját elvei alapján újítsa meg a régi módszereket" Azaz ne cserélje fel a régi dogmát újjal. Ezért nem kötelezi el magát az enyedi orvos egyetlen orvosi elmélet mellett sem, hanem a régiektől és újaktól átveszi azt, amit észszerűnek tart, bőven merít a hazai népi gyógyászat tapasztalatából, egész forrásanyagát egyéni ítéletén szűri át. A Pax Corporis címlapján maga közli: művét „mind élő tudós tanítóinak szájakból, mind a régieknek tudós írásaikból, mindpedig maga sok betegek körül való tapasztalásaiból" — szedegette össze. Az új anatómiai felfogás, az iatrokémia javasolta gyógyszerek, a megújuló klinikai szemlélet visszhangja könyvében egybe cseng Bázelban készített s az RSZK Akadémia kolozsvári könyvtárában őrzött jegyzeteinek szellemével. Szükséges ezt hangoztatnunk, mert akadtak jó szándékú Pápai Páriz-méltatók, kik a Pax Corporis orvosi szemléletét a magyar népi orvoslásba oltott, egyéni tapasztalattal bővített sajátos — a jó és rossz vér egyensúlyán, illetve zavarán nyugvó — hippokratészi felfogásnak minősítették. A Pax Corporis-ban valóban megtaláljuk a hippokratészi—galenusi szemléletet, de a XVII. század racionalista hitének alárendelve, a benne foglalt gazdag népi gyógyítóanyag hatékonyságát Pápai Páriz kora kémiai és gyógynövényismerete alapján értékeli. Ezzel forrásait nem merítettük ki ! Meggyőződésünk, hogy Pápai Páriz művének értékét nem növeli, ellenkezőleg kisebbíti az, aki kora orvostudományától elszakítja. Szerzője igazi nagyságát nem az európai tudományosságtól elszigetelt Pax Corporis, hanem az ahhoz mért mű sugározza. Az enyedi orvos elévülhetetlen érdeme éppen a népi ismerettel bővített kortársi európai tudományosság legátfogóbb eredményeinek hazai talajba való átültetése, anyanyelvű megszólaltatása, a nép felé való tolmácsolása. Éppen azzal, hogy a minden egészségügyi ismeret nélküli néptömeget tekinti olvasóközönségnek, hozzá irányítja hangvételét, hogy nyomtatott magyar nyelvű művével útjára indítja az anyanyelvű orvosi irodalmat, érdemli meg Pápai Páriz elismerésünket s nem kevésbé a „magyar Hippokratész" elnevezést. Néhány évtized alatt 11 kiadást elért művének sikere páratlan. Két évszázad alatt falvainkon a Pax Corporis valóságos gyógyító népkönywé vált. Még az 1950-es években is működött Oklándon népi gyógyító, ki e könyv alapján osztogatta tanácsait. Pápai Páriz kora orvostudományától átvett, saját tapasztalatán átszűrt terápiás tanácsai hamarosan népi gyógyeljárásokká váltak. Ezért ma nehezen állapítható meg, mit vett át a népi gyógyászatból Pápai Páriz és mit tőle a nép. Művének hallatlan sikere csak Petőfi népszerűségével vetekedhetik. (Illyés Gyula említi, hogy ez utóbbi dalai oly hamar terjedtek a nép ajkán, hogy 1—2 évvel születése után, a Hortobágyi korcsmárosné angyalom c. verset a mit sem sejtő Erdélyi János népdalgyűjteményébe vette fel.)