Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó XVIII. századi magyar nyelvű kiadványok a gyermekek ápolásáról és neveléséről
etetik a gyereket, bár hús- és zöldségfélékre is szükség van. Tévesnek ítélte azt a nézetet, hogy a sült vagy főtt tészták, a „gombódák" (gombóc) könnyű ételek; a tojásból és keletlen kovászból készült eledelek mind nehezen emészthetők. Az effajta étrendet nemcsak a rossz szokás diktálta, hanem a szegénység is: a kenyér- és tésztaféleségek mindig a legolcsóbb táplálékok voltak és gyorsan megszüntették az éhségérzetet. Az alsó néposztály helyzetét ismerő orvos tudta ezt, de látta a következményeket is: a sok tej, kenyér és a tésztás ételek miatt ,,a szegényebb emberek gyermekei többnyire mind potrohosak és gelesztások."™ A doktorok egészségtelennek tartották a savanyú eledeleket is, mivel a kisgyermekek „nyavalyáiknak nagy része a' bennek lévő savanyúságokból eredetit veszi, amint bizonyíttya amaz Görög országi bölts Orvos, Hipocrates". 40 . Weszprémi könyvének ételreceptjei nyomán összeállíthatjuk a kor ideálisnak vélt gyermektáplálékait: ,,hig Marha-hús lévbe hányjanak egy kevés kenyeret, avagy főzzenek meg abban Riskását, mivelhogy ez az utolsó nem olly hamar savanyodik-meg, mint akármelly Lisztből vagy Tésztából tsinált Müh, és adják azt enniek.A' Gyermekek' Eledelének másik neme e' légyen : Forró vízbe vessenek annyi kenyeret, a' mennyit az feliszik, annakutánna töltsenek reá friss Tejet, de nem kell meg-f orrolni, sem Tzukort, sem semmiféle Fűszerszámot hozzá adni szükséges nem lészen. Ez elég könnyű gyenge és egésséges Eledel, elég tápláló ereje-is vagyon. Kétszer kell tsak napjában meg-étetni a' szopós Gyermekeket, nem többször ; először a' Levessel, másodszor pedig ezzel a' Tejjel, a' mellyről most legközelebb szólék. " ll Tisztázatlan kérdés volt, hogy naponta hányszor kell etetni a csecsemőt, és egyszerre mennyit szabad adni neki. „A Gyermekek egész kívánsággal esznek mind addig, míg kell nékiek, annak okáért gorombául tselekesznek mind azok, kik azon fellyül mennek, őket erőltetik, kelletlen-is tömik szájokba mind addig, míg ki-nem vetik" — írta Weszprémi. 42 Hat hónapos kor után a napi háromszori etetést javasolta, és fontosnak tartotta a rendszeres időközök betartását, mely szabályozza az emésztést és az étvágyat. Az éjszakai szoptatás nem célszerű, a gyermeket rá kell szoktatni a nyugodt alvásra. GYERMEK-HIGIÉNIA A XVIII. SZÁZADBAN (TANÁCSOK A PÓLYÁZÁSRÓL, TISZTASÁGI ELŐÍRÁSOK, GYERMEKDIVAT) A modern értelemben vett gyermekápolás csírái a XVIII. században kezdtek kibontakozni. A fejlődő orvostudomány már nem csupán a betegségek gyógyítását tűzte ki céljául, hanem arra is törekedett, hogy megtanítsa az embert az egészség megőrzésére, a „fiziológiai jóérzés" állapotának tudatos fenntartására. A gyermekkort — mint az egészség megalapozásának a korát — ekkor kezdték 3!) Egésséget tárgyazó kátekésis a' köz-népnek és az Oskolába járó Gyermekeknek számára... Kolozsvár, 1797. 78. p. 40 Csapó József: Kis gyermekek isputalja. Nagykároly, 1771. 118. p. 41 Weszprémi István: A' kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás... Kolozsvár, 1760. 29—30 p. 42 uo. 30. p.
