Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó XVIII. századi magyar nyelvű kiadványok a gyermekek ápolásáról és neveléséről
als zu stehlen." 20 Nemcsak a séta volt röstellni való dolog az előkelő körökben, hanem a viruló, pirospozsgás arcszín is, „... weil es zu bäuerisch aussieht" 21 Az előítéletek és a tévhitek persze a társadalom valamennyi rétegében „munkálkodtak", csak a „nem illik", „nem való" fogalma osztályonként változott. A nevelés — értve ezalatt a testi nevelést is — szerepének fontosságát jelzi az a tény is, hogy a század vége felé a szószékről hirdették a pedagógia „szent igéit", így kísérelve meg a nép széles körében ismertté tenni az új elveket. így lett ,,... a gyermek a klasszikus Európa nagy, lassú és folyamatos felfedezése". 22 E felfedezés nyomán kiviláglottak a gyermekkel kapcsolatos eddigi mulasztások, valamint a sürgős tennivalók sokasága. MAGYAR NYELVŰ KIADVÁNYOK A CSECSEMŐGONDOZÁSRÓL A TERHESANYÁK ÉLETMÓDJÁRÓL, A GYERMEKEK „LELKI EGÉSZSÉGÉIRŐL ,,Még a' Plántáknak-is mennyit használjon az ö gyengeség ékben való culturájok hogy az ő nemek szerint épek, s egésségesek légyenek, mindenek előtt tudva lévő dolog ; Mennyivel inkább az élő ember ép, és egésséges lészen ha tsetsemő koráiul fogva úgy neveltetik mint a' természeti regulák-is tanítanak; mert ugyan-is mondhatom, hogy az emberi nemnek számos nyavalyái nagyobb részin a' rosz neveltetésből eredeteket veszik" 2 '-'' A szellemi megújulás egyik legpozitívabb eredménye volt, hogy a gyermek alakja, személyisége, különös figyelmet érdemlő lénye az érdeklődés fénykörébe került; a nevelés pedig, mint a gyermekhez vezető út, és mint a gyermek érdekében felhasznált eszköz hangsúlyozottan fontossá vált. A hétköznapi élet, a gyakorlat szeizmográfként jelzi a tudományok „robbanásait". Észrevétlenül bár, de megváltozik az élet ritmusa, a megszokások mechanikus rendszerét szétzilálja egy új gondolat, nemzedékeken át öröklődött gyakorlatot megcsúfol egy új eszme. A század nemcsak tudományos fölfedezésekkel szolgált saját korának s az utókornak, hanem megteremtette a tudományok tiszteletét is. Miután az orvostudomány szentesítette a természeti regulák princípiumát, a felvilágosodás embere — hitelt adva a tudós elméknek — megpróbálta ezen törvények szerint rendezni az életét. A természetiség elve az orvostudományon kívül a másik — szintén embercentrikus tudományt, a pedagógiát is áthatotta, és éppen e közös nézőpont eredményezte, hogy elmosódott az éles határvonal pedagógia és orvostudomány között; a nevelésben szerepet kapott a testi nevelés is, és az orvos ugyancsak szót kért és kapott e fontossá váló kérdésben. 20 Gutsmuths: Gymnastik für die Jugend. 1793. 35. p. Idézi: Frank Antal: A testi nevelés a filantrópistáknál. Bp. 1922. 01. p. 21 uo. 7. p. Frank Antal i. m. 59. p. 22 Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Ford. Benda Kálmán, Terényi István. Bp. 1971. 343. p. 23 Csapó József: Kis gyermekek isputalja. Nagykároly, 1771. (Előszó)
