Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Kovalovszky Miklós: Tehetség és betegség — Ady patográfiájához

nek „kellő időben" való jelentkezése: a Léda-szerelem beteljesülésekor, nagy akarású tervekkel zsúfolt első párizsi útjának kezdetén, távol idegenben, a meghódított és imádott asszony mellett, s éppen az ő vigasztaló, enyhítő segítségére és a férj, Diósy Ödön megértő emberségére, baráti támogatására kényszerülve. Kétségbeejtő, öngyilkosságba hajszoló helyzet, s Ady valóban erre a menekülésre gondolt, de Lédáék határozott közbelépése és gondoskodása visszatartotta őt.

41 Már Debrecenben kísértette őt a „meghívott Halál" gondolata, s csábítása élete végéig vissza-visszatér.

12 Most azonban egész lényében megrendítette a „szégyenletes" s ekkor voltaképpen gyógyíthatatlannak ismert betegség tudata. [A szifilisz kórokozóját csak a következő évben, 1905-ben találják meg, s néhány évbe telik a salvarsan felfedezése (1909), gyógyászati alkalmazása pedig még később terjed el; addig a csak tüneti kezelést szolgáló arzén- és higany kúra járta.] Ady „élőhalottság"-ának, költészete egyik alapmotívumának ebben a lelkét felkavaró élményben lehet a gyökere. A benne alattomosan pusztító halál tudatával élni, mivel az életet adó csók megmérgezte vérét, és az elmúlás állandó rémületét oltotta beléje: mindez egy sajátságos életszemléletet alakít ki benne s a csók és halál egybeformálódó költői mitológiáját (Szerelem és ravatal, Halálvirág : a Csók). Az állandó haláltudat hullámoztatja idegállapotát röpítő feszültségek és Zuhantató elernyedések között, ez élesíti érzékenységét, fokozza mámorszenvedélyét. A betegség fontos meghatározója idegállapotának: ébren tartja a halálfélelmet az egyébként is neuropata költőben. E tudat állandó szorítása és saját Zsenijének hite olvad egybe a teljes, sűrített és hatványozott élet mohó vágyában, korláttalan és zsarnoki igényében. A betegség a kor felfogását tükröző erkölcsi megítélésen kívül is nagy szerepet játszott Ady költészetének értékelésében : hívei és rajongói közül sokan maguk is hajlandók voltak összefüggést látni a lues és a zsenialitás közt, ellenségei pedig verseinek „érthetetlenségét" a vérbajnak tulajdonították. Anélkül, hogy eltúloznánk vagy döntőnek tekintenénk a vérbaj befolyását Ady költészetére, kétségtelen, hogy a betegség ténye és tudata erősen hatott a költő idegállapotára, tehát nyomot hagyott alkotásaiban, s a felidézett belső feszültségekkel fokozhatta alkotótevékenységének intenzitását.

13 ... ÉS ÁLDOTT A VIGASZ, MIT LELTEM A BORBAN Bár Ady kifelé nem mutatta, és csak legbenső bizalmasainak szólt róla, állandóan magában hordta betegségének lidércnyomását. A vérbaj nemcsak szervezetében végezte a maga alattomos pusztító munkáját, amit a kezelések gátoltak és semlegesítettek ugyan: közvetett testi-lelki hatása talán még rombolóbb, még veszedelmesebb volt. Rossz közérzete, gyakori egészségi panaszai az egyébként is túlságosan érzékeny, letörésre hajlamos költőben lassanként állandó lelki dep41 Bölöni i. m. 37—8; Szűts: Tavasz 1919, dec. 13. 42 L. a 10. jegyzetet; Révész: Ady Endre életéről ... 69. 43 Érdekes irodalmi párhuzam erre Thomas Mann Doktor Faustusa.