Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Kovalovszky Miklós: Tehetség és betegség — Ady patográfiájához

mát összevetjük Bölönihez írt riadt csőposta-leveleinek keltével — 1904. ápr. 15, és máj. 11. — kétségtelen, hogy e két vers a betegség első döbbenetéből született. A róluk szóló kommentárok legfeljebb egy-egy részlet-motívumra, egyezésre utalnak, vagy általánosságokat mondanak, de a lényegi szülőokot nem említik.

27 Mint Bölöni és Révész is írja,

28 a gondos orvosi kezelés és Diósyék vigasztalósegítő embersége néhány hét alatt elmulasztja Ady betegségének ijesztő és fájdalmas tüneteit. Kedélye is megnyugszik úgy-ahogy, lelkiereje fölébe kerekedik az első kétségbeesésnek, ha szabadulni nem tud is a minduntalan fölkísértő rémtől. De sorsával már szembe mer nézni. Július elején — kimondatlanul is a maga keserves példáján okulva — cikket ír ,,a vér rettenetes pestiséről, e valóságos vörös pestisről", és szégyenkező titkolózás helyett a nyílt felvilágosítást követeli, „hogy lehet védekezni ellene, elkerülni és elűzni. Franciaországban annyit már mégis beleoltottak a köztudatba, hogy ez a betegség nem gyalázóbb, mint bármelyik is. Gyógyítani kell s gyógyítani lehet könnyen".

29 A maga időleges jobbulása, úgy látszik, már bizakodóvá is tette. Három hónap múlva azonban, Nizzában, fájdalmas furunkulus támad az orrában. Cikk lesz ebből is: Cyrano sorsával hasonlítja össze a magáét, fölényesen filozofáló humorral; a Riviéra szépségét, a vágyott nyugalmat pokollá teszi a fájó, dagadt orr.

30 A Madame Thèbes műhelyében c. cikk, amelyet Révész úgy tüntet fel, hogy Ady a betegség napjainak ijedelmében keresi föl a híres jósnőt, nem vonható ide, mert Ady még a baj jelentkezése előtt, március közepén járhatott nála (a cikk kelte: 21., megjelenése: 25.). A történetet Révész nyilván Madame Thebes különös jövendölése miatt kapcsolja össze Ady betegségének kirobbanásával.

31 Diósyék szigorú felügyelete alatt Ady lelkiismeretesen végezte a kúrát (egy levelében írja, hogy még Nizzában is kezeltette magát),

32 de hiába bizakodott a tünetek elmúlásában és a látszólagos gyógyulásban, idővel a baj jelei újra felszínre törtek. Bölöni írja, hogy Ady második párizsi tartózkodásakor, 1906 nyarán ismét idegesítő tünetek jelentkeztek. Egy Párizsban magát tovább képző fiatal magyar orvoshoz, Dr. Pfeiffer Ernőhöz vitte el most Adyt Bölöni. Néhány heti gondos kezelés után Ady ismét gyógyultnak érzi magát, és lelkileg is megkönnyebbül, úgyhogy szeptemberben Olaszországba utazik Lédával.

33 Révész egyik könyvében Pfeiffer dr, le is írja Adyval való megismerkedését, a betegség kórtörténetét (ő is váradi fertőzést említ), majd későbbi kapcsolatukat: az ő házának szomszéd lakásába költöznek ugyanis 1917-ben Adyék, s így utolsó éveiben Pfeiffer lesz a költő baráti háziorvosa. Bölöni helyesbíti Pfeiffer dr.-t: nem 1905 őszén, hanem 1906 nyarán fordultak hozzá. Csakis így lehetett: Ady 1905 27 Bölöni i. m. 39; Benedek Marcell: Ady-Breviárium II, 204, 312; Hatvány Lajos: Ady II, 279—

SO; Schöpflin i. m. 51, 58, 61, 65; Földessy Gyula: Ady minden titkai (1962) 31, 37—8; Ady Összes versei (1962) II, 548, 552. 2S Bölöni i. m. 40; Révész i. m. 96—8, !) Ady: Párizsi levél. Összes prózai művei V, 75. 30 Ady Endre Válogatott levelei 111—2; Összes prózai művei V, 137. 31 Ady: Összes prózai művei V, 23; Révész i. m. 97—8. 3- Válogatott levelei 108. 33 Bölöni i. m. 90—1.