Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Kovalovszky Miklós: Tehetség és betegség — Ady patográfiájához

januárjától 190(5 júniusáig Pesten élt. Mi viszont figyelmeztetünk Révész tévedésére, aki szerint a betegség első jelentkezésekor, tehát 1904 tavaszán vitte Diósy Adyt Pfeiffer dr.-hoz.

34 A betegség további fejleményeire vonatkozólag sok elszórt adatot találhatunk kortársi emlékezésekben, s főként Ady leveleiben. A tünetek: kifekélyesedő duzzanatok, fogainak romlása és idegéletének ziláltsága. Ady Lajos ezt írja: „Bandi hosszú és lelkiismeretes kúra alá vetette magát, még 8—10 év múlva is Wassermann-ellenőrzéseket végzett (a Wassermann később negatív lett), azonban bizonyos, hogy egész életére végzetesen kiható volt a dolog."

35 Valóban, állandóan voltak körülötte orvosok, gyakran időzött szanatóriumokban, de nem volt elég türelme, akaratereje, önfegyelme, hogy végig kitartson az akkor bizony még hosszadalmas gyógykezelés útján. Tudjuk, hogy szertelensége minden szanatóriumi kúráján kitört vagy kibújt az orvosi fegyelem alól, s ez persze lerontotta az elért féleredményt is. Gyógyulásai után pedig még mohóbb féktelenséggel és szenvedéllyel vetette magát az önpusztításba, tékozolva visszaszerzett egészségét és erejét. „Gyógyította magát, rendbe is jött valamennyire, de az alaposabb fölépüléséhez Adyban nem volt meg a vesződséges türelmesség, amivel a baj orvoslása jár." Ady Lajos állításával, hogy később a Wassermann-próba negatív lett, ellentétben van Schuster dr. 1918. nov. 10-i vizsgálatának eredménye.

36 Mindenesetre tény, hogy nemcsak Léda, hanem más nők sem irtóztak Adytól, akinek betegsége az ellene folytatott rágalomhadjárat folytán köztudomású volt. Vagy egyéniségének lenyűgöző, szédítő vonzása, vagy a híres költő nimbusza felejtette el és közömbösítette a félelem taszítását.

37 Igaz, a kezelések eltüntették a betegség külső jeleit. A lélekbe azonban egyre mélyebben beleégetődött a végzetes bélyeg. Többször megírta, hogy a betegség a sors ajándéka, teljessé teszi életét, s ezért hálás érte. így transzformálja életérzését gazdagító, művészi alkotóerővé a betegség szenvedéseit és a halál bénító rémületét, állandósuló tudatát. Amikor szóba került, hogy pszichoanalitikus kezeléssel talán fel lehetne oldani e belső nyomást, Dr. Ferenczi Sándor a vizsgálat után elhárította ezt a gondolatot, mondván, hogy ő lángészhez nyúlni nem mer. Ha a természet a betegséget is átformálja a maga módján alkotóképességgé, a doktor ne kontárkodjék belső dolgokba.

38 „Legyetek áldottak új Horizontok, új fájdalmak" — jegyzi Ady 1904 nyarán noteszébe, megcsendítve az Új vizeken járok alaphangját is.

39 Több versében kísért e tudat: Áldassanak bennünk A kifeslett vér-rózsák: Bánat, kín, szenvedés. (A Jézuska tiszteletére) 31 Révész: Ady tragédiája II, 162—83; uő.: A teljes Ady—Léda regény 96. 35 Ady Lajos i. m. 105; vö. Révész: A teljes Ady—Léda regény 104. 36 Révész: Ady Endre életéről ... 66; vö. 128; uő.: Ady tragédiája II, 123—5. 37 Dénes Zsófia: Élet helyett órák (1967) 57—8. 38 Ady Lajosné (—Dénes Zsófia) i. m. 214; Dénes Zsófia: Szivárvány 54. 39 Ady: Összes prózai művei V, 191.