Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Borsos Béla: Régi pest-budai patikák üvegedényei

sége Mayer Terézia, 1804-ben veszi meg Gömöry Károly, akinek nevéhez a patika virágkora és a gyógyszertárt most már végleges helyén (Király utca — ma Majakovszkij utca 12. sz.) magába fogadó fényes ház és üzlethelyiség építtetése fűződik. Mint köztudomású, ebből lett később a „Török patika", amelynek berendezése „Gömöry patika" néven újonnan felállítva a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egyik nevezetessége. A névváltoztatás tehát a patika valamelyik hely- vagy tulajdonosváltozásával függhet össze, feltehetően még a XVIII. század utolsó éveiben, A névváltoztatással természetesen nem függ össze okvetlenül a régi emblémákkal díszített edénykészlet azonnali kicserélése. Elképzelhető, hogy a régi edényeket ezután a laboratóriumban vagy a patika kevésbé reprezentáns helyein még igen hosszú ideig használták. Egy-egy példány pedig hírmondónak egészen a közelmúltig az eredeti cégnél maradt. A második patika, amely az „Arany Oroszlán" elnevezést viselte, 1704-ben nyílt meg az egykori Kecskeméti-kapu mellett, a Kecskeméti utca és a Kálvin tér sarkán. A gyógyszertár tulajdonosa Landerer József, korábban pozsonyi patikus.

9 Az alapítás nem járt izgalmak nélkül. Landerer felismerte a kormányhivataloknak Pestre helyezésében rejlő nagy konjunkturális lehetőségeket, s ezeket akarta kihasználni. Pozsonyi patikájának azonban nem — mint kérelmezte — áthelyezésére, hanem komoly haszonnal járó eladására, s új patika berendezésére gondolt. Terve hivatalos helyen is kitudódott, s ezért úgy látszott, hogy kérelmét a pesti hatóság megtagadja. Hogy végül mégis megkapta az engedélyt, annak oka egyrészt a Kálvin tér környékének gyors fejlődése, s így gyógyszertár létesítésének sürgető szükségessége, másrészt az volt, hogy a „Kígyó"-patika tulajdonosa, Stehling gyógyszerész nem tudott eleget tenni a helytartótanács azon kérésének, hogy üzletét helyezze át a Kálvin térre. Ezek után nyílott csak meg Landerer József új patikája. Landerer így megfélemlítve, patikaberendezésének egy „csekély részét" lehozta Pestre, a többit azonban úgy látszik, eredeti elgondolásának megfelelően, valóban eladta.

10 Az új pesti patikával való bajlódástól is elment úgy látszik a kedve, mert két év múlva attól is megvált. Az új tulajdonos 1790-ban már Fuchs József. 1800-tól Petz Sámuelt, később özvegyét találjuk a patika birtokában. Az ő idejükben helyezték át a patikát a mai Eötvös Loránd utca 2. sz. sarokházba, ahol az egészen a második világháború utáni megszűnéséig működött. Petz Samu özvegye Kredich Józsefnek adta öt évre haszonbérbe, majd 1830-tól Jurenák József, 1845-től pedig Jármai Gusztáv voltak a birtokosok. 9 Sztankai i. m. 187., 188., 189. Baradlai János: A magyarországi gyógyszerészet története. Budapest, 19110. I. k., 381. A pozsonyi adatokra vonatkozóan dr. Perényi Frigyes gyógyszerésztörténész volt szíves felvilágosításokkal szolgálni, akinek ezúton mondok köszönetet. 10 Baradlai i. m. 381. a következőket írja: „Minekutána ily értelemben a lépéseket megtette s az engedelmet 17 9 l-ben a fenti szám alatt a helytartó tanácstól csakugyan kieszközölte, pozsonyi patikájából a berendezés csekély részét lehozta a többit azonban a patika joggal eladta". Baradlainak ezt a véleményét erősítették meg dr. Perényi Frigyes gyógyszerészei-történésznek a pozsonyi patikai viszonyokra vonatkozó közlései is. Szerinte egyébként a pestiekhez hasonló oroszlánemblémás patikaedények jelenleg Pozsonyban nem ismeretesek.