Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
ADATTÁR - Lóránd Nándor: Katona József gyógyszerész naplója a múlt század végi gyógyszerészképzésről
Katona Zsigmond atyai tanácsai, úgy vélem, mind a mai napig érvényesek. Fia pedig naplójában a következőképpen folytatja: „A szünidőt tehát Pesten töltöttem Eiszdorfer úr budai gyógyszertárában s a segély egyletben is megválasztottak szünidei elnöknek, így félnap ezt a hivatalomat láttam el... Pár napra haza rándultam . . . de letellt a rövid szabadság, mennem kellett vissza Pestre. Itt pedig nagy kavarodásba kerültem, ami nagyon felizgatta érzékeny kedélyemet. A segély egyleti választásról volt szó. Az egyik párt engem akart elnöknek, az előző évi tiszt viselők és egy jó része a hallgatóknak. A másik párt, alig ismert s igénytelen megjelenésemmel nem volt megelégedve, egy mutatós szakállas csinos embert, aki nálam idősebb is volt, óhajtott diadalra juttatni. Annyira ment a pártoskodás, hogy beillett volna kisebbszerű képviselő választásnak s én már legjobb szerettem volna belőle szabadulni, elengedtem volna a dicsőséget. .. mégis meglett az az elégtételem, hogy az év végén a közgyűlésen Than professzor jelenlétében az ellenfél leghevesebb harcosa, Krebsz Géza indítványozott elismerést, köszönetet működésemért. Egyébbként is az ellentábor tagjai többen is igen jó barátaimmá váltak. Az egyetemen rajongva szeretett tanárunk volt Lengyel Béla. Than, bár szintén szépen magyarázott, tudtuk, tapasztaltuk nagy tudását, de nem szerettük úgy, mint Lengyelt.** Nem is lehetett, mert nem olyan kedves egyéniség volt, mint Lengyel s nem éreztük a szívét, lelkét úgy, mint ennek ..." Az egyetemi diákélet hivatalos része mellett szól Katona naplójában a szórakozásokról is. Nála azonban ez sem volt zavartalan örömök forrása, amint írja: „... Gyógyszerész bálra készültünk s nekem, mint a segély egylet elnökének, illett hogy azon részt vegyek a rendezőségben. Eddig még nem volt frakkom, most kellett tehát róla gondoskodnom . . . árát conditioskodásom alatt törlesztettem. Sokan a segédi fizetés mellett is adósságot csinálnak, in pedig kezdtem az önállóságomat teherrel, de nem volt lelkem az édes Atyámat pumpolni. .. A gyógyszerészbál fényesen sikerült. Volt a honvédelmi minisztériumban egy Cserhalmy nevű tábornok, aki valamikor a gyógyszerészi pályán kezdte pályafutását, ezen a réven volt az ő felesége régi időtől fogva a gyógyszerészbálak elnöknője . .. az idő halad tovább, lassanként a vizsgákhoz is közelebb jutottunk. Nekem kétszeresen is nehéz volt, mert a segély egylet ügyeinek rendezése becsületbeli kötelességem is volt s szinte háttérbe szorult saját tanulmányom. Tiszt viselő társaimat pedig már kötéllel sem lehetett meg fogni egyleti dolgaiknak végzésére. Igazuk volt, nekik első volt a saját vizsgájuk. Megkértem tehát négy elsőéves hallgatót s nekik diktáltam le egyszerre az elnöki, titkári, pénztárnoki és könytárnoki jelentést. Minden jól sikerült s még egy kis könyvet is adtam ki évi működésünkről, ami eddig nem történt, s bár segélyt is szépen osztottunk ki, az egylet pénzügyeit rendben hagytuk . . . Érdekes és édes Atyám szigorú következetes felfogására valló két levelet kaptam május 20-iki kelettel. Amint a borítékokra néztem, tisztában voltam tartalmukkal. ** Megítélésem szerint ez Katonának szubjektív véleménye lehet, mert dr. Zalai Károly kutatásai Than Károllyal kapcsolatban azt igazolják, hogy Than volt a népszerűbb, ami mellett szól az is, hogy a segélyegylet tiszteletbeli elnökének is őt választották meg.