Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Borsos Béla: Régi pest-budai patikák üvegedényei
kajából is került néhány tégely a Semmelweis Múzeum tulajdonába. Ez mutatja talán a legtanulságosabban, hogy a régi patikaedények sorozatainak eredetét illető nyomozásainknál mily kevés jelentőséget tulajdoníthatunk az előbukkanás helyének. Ezek az edénysorozatok az eltelt közel két évszázad alatt sokszor kerültek eladásra, tagolódtak szét részekre, hányódtak ide-oda. A helyváltoztatás oka lehetett a régi patikák megszűnése, berendezésének átalakítása, modernizálása, a tulajdonos halála, tönkremenése, rokoni kapcsolatok, öröklések és még számtalan más körülmény. A feloszló edénysorozatokból különösebb gond nélkül vásároltak más patikák tulajdonosai akkor is, ha a tégelyeket olyan régi emblémák díszítették, amelyek semmi vonatkozásban sem voltak saját intézményük elnevezésével. A második típushoz tartozó oroszlánemblémás porcelán tégelyek között háromféle nagyság fordul elő. 7 A tégelyek egyszerű henger alakúak, alsó záróvonalukon kis peremmel, lapos-szegmentívesen boltozott fedővel, tetején gömbös fogóval, jellegzetesen klasszicista formák. A dekoráció mázfeletti zománcfestéssel készült. A szegényes színskála mindössze egy barnássárga különböző sötétségű árnyalataiból, halványkékből és a feliratoknál alkalmazott feketéből áll. A felirati mező téglány alaprajzú, keretezése mindenben megfelel az üvegpéldányoknál alkalmazottnak. A záróléc felett középtengelyben, szigorúan frontális ábrázolásban az „oroszlán"-fej, amely nagy, kifent bajuszával még inkább emlékeztet 7 A legnagyobb típusból a Semmelweis Múzeumba az Ernyey József Gyógyszerészettörténeti Múzeumból került példány leírása: hengeres testű tégely, laposan boltozott fedelén lapított, gömbös fogógomb, talpán körülfutó egyszerű horonyprofilok. Kartusa magassági irányban kissé megnyújtott, téglány alakú, ráégetett, színes zománcfestéssel díszített. Uralkodó szín egy sárgásbarna különböző sötétségű fokozatai, mellette a plaszticitást halványkéken festett, vetett árnyékok éreztetik. A dekoráció stílusa merev, fáradt klasszicizáló későbarokk, amelyen későklasszicista sajátosságok is megfigyelhetők. A keretoldalak tagozatain stilizált szalagdísz tekeredik körül. A felső keretoldal közepén bajuszos emberarca emlékeztető oroszlánfej, szigorúan frontális beállításban. Szájából jobbra-balra akantuszleveles indadísz, a keretelés alsó záróvonala alatt hasonló indák, mindkettő fesztonokba végződik. Felirata hidegzománccal, fekete színnel utólag készült és lepergett, csupán olvashatatlan maradványai figyelhetők meg. Fenéklemezén a szokásos bécsi jel máz alatti kékkel, ,,823"-as évszámjelzés és „59"-es sorozatjelzés benyomott bélyegzéssel. Talpátmérője 0 9,8 cm, peremátmérője 0 9,5 cm, magassága fedő nélkül 17 cm, fedővel 20,8 cm. Leltári szám: 66. 184. 1. 1. és 2. A Semmelweis Múzeum közepes mérettípusú és a legrégibb, 1820-as évszámjelzést viselő példánya az Ernyey József Gyógyszerészettörténeti Múzeumból származik. Talpátmérője 0 9,8 cm, peremátmérője 0 9,3 cm, magassága fedő nélkül 14,4 cm, fedővel 18,2 cm. Felirata ráégetett, fekete zománcfestésű antikva betűkkel „EXTR AMARI — CANS". Minden egyébben pontosan megegyezik a nagyobbik típussal. Leltári száma: 66. 186. 1. 1. és 2. A legkisebb méretű tégely az egri irgalmasok patikájából került a Múezumba. Évszámjelzése 1825, benyomott sorozatjelzése „55"-ös, zománcfestése megegyezik a fent leírtakkal, de még a bécsi manufaktúra e hanyatló korszakában is ritkaságnak számító technikai hibákkal, elmosódottan szétfolyó részletekkel. Felirata ráégetett fekete zománcfestésű antikva betűkkel „EXT: CHINEE FL:" Talpátmérője 0 8,5 cm, peremátmérője 0 8,2 cm, magassága fedő nélkül 11,8 cm, magassága fedővel 15,4 cm. Leltári száma: 66. 200. 1. és 2.
