Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

FOLYÓIRATOKBÓL - Pagina di Storia della Medicina — 1971 (Vida Tivadar)

9. Jahrg., 2. Heft G. Harig és J. Kollesch Diogenes Laertiusnak az i. sz. 3. sz-ban írt műve (De clarorum philosophorum vitis, dogmatibus ., ,) alapján vizsgálják az ókor étkezési kultúráját (Gesellschaftliche Aspekte der antiken Diätetik. — p. 14.). Az 1848-as polgári forradalmak évtizedeiben működő német orvosoknak a gyári munkások egészségügyi helyzete javításáért folytatott harcát mutatja be Karl-Heinz Karbe tanulmánya (Über Forderungen deutscher Ärzte zur Verbesserung der Gesundheitsverhältnisse der Fabrikarbeitet im Jahrzehent der bürgerlichen Revolution von 1848. p.45.). A szerző sok eddig ismeretlen iratot talált a levéltárakban, s ezek alapján mutatja be azokat a haladó szellemű orvosokat, akik már a forradalmi évek előtt felléptek a kizsákmányolt munkásság érdekében, s beadványokkal sürgették a gyártulajdonosokat és az állami hatóságokat szociális intézkedések meghozatala érdekében. Megismerjük a német orvosok segítéségével létrehozott szervezeteket, melyek a munkások segélyezésére és a betegek gyógyítására alakultak. Szemkeő Endre PAGINA DI STORIA DELLA MEDICINA — 1971 Anno 15., No. 1. A Római Egyetem Orvostörténeti Intézetének kéthavonként megjelenő, több nyelvű folyóirata egyben a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság hivatalos közlönye is. Gheorghi Bratescu (Bukarest) „Vesalius és a fiziológia" c. cikkében szembeállítja V. anatómiai-élettani alapfelfogását Galenus finalizmusával. Szerinte V. ezzel utat nyitott a következő századok mechanisztikus tájékozódásának. Mohamed Y. Hasmi (Aleppo) „A biológia Al-Dzsahiznál, egy a IX. szban élt arab természetbölcselőnél" c. előadása az 1968. évi sienai Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszuson hangzott el, A szerző néhány olyan élettani ismeretet, ill. elvet mutat ki Al-Dzsahiz művéből, amellyel megelőzte korát. Luigi Stroppicina : Az orvosi titoktartás történeti fejlődésével kapcsolatos szempontok és megfontolások. Ez a beszámoló az 1970. évi bukaresti Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszuson hangzott el. Felvázolja a történelmi fejlődés három szakaszát, amelynek végén az orvosi titoktartás törvénybe iktatott kötelesség, megszegése büntetendő cselekmény. Tirsi Mario Caffaratto (Torino): Az első torinói gyermekkórház (1843). Egy rövid élettartalmú, később csaknem teljesen feledésbe merült intézmény ismertetése. Giorgio Raymondi (Róma): A szenvedélyek tünettana Antonio Fogazzarónál. E tanulmány tárgya az ismert olasz költő és regényíró életét betöltő szellemi és lelki válság vizsgálata. A válság alapja Fogazzaro neurotikus alaptermészete. Dante Collela (Róma) : Meggondolások a betegség lokalisztikus magyarázatáról a knidosi iskolánál. Korunk tudományos felfedezései azt is lehetővé teszik, hogy egyre világosabban fogjuk fel az antik ismeretek kifejlődését. így a knidosi orvosi iskoláról eddig az volt a szokványos nézet, hogy előszeretettel törekedett a betegségek lokalizálására. A szerző véleménye szerint ennek az iskolának a tanai mindenekelőtt össz-