Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

FOLYÓIRATOKBÓL - NTM — Schriftenreihe für Geschichte der Naturwissenschaften, Technik und Medizin — 1971, 1972 (Friedrich Ildikó—Szemkeő Endre)

egyetemi katedra a bányaorvosi praxis után, és professzori-tudósi tevékenysé­gét nehezítették a mostoha magyar művelődési és kulturális viszonyok is: Winterl minden támogatás, segítség nélkül, teljesen egyedül próbálta be­rendezni a laboratóriumokat, sőt az egyetem könyvtárának gyarapítása is őt 1 terhelte. Magyarország függőségi viszonyát jól illusztrálja az a tény, hogy egy könyvvásárláshoz is a bécsi egyetem előzetes szakvéleményét kel­lett kérnie. Az egyetemi oktatáson kí­vül tudományos munkát is végzett, el­sősorban az élettelen világról folytatott kutatásai voltak jelentősek. Érdekes kultúrtörténeti adalék a Winterl által alapított tudós társaság, mely a Ge­lehrte Gesellschaft in Hungarn névvel kezdte meg működését 1784-ben. A megnyitó — és sajnos egyben utolsó — ülésen elhangzott Winterlnek egy tu­dományos értekezése az elektrokémiá­ról. E dolgozat, mint az elektrokémia történetének fontos dokumentuma, megjelent a tudós társaság által kiadott folyóiratban, mely a Monatliche Früchte einer Gelehrten Gesellschaft in Hungarn címet viselte és mindössze egyetlen száma jelent meg. Ipartörté­neti szempontból is jelentős egyéniség volt: ő figyelt fel először az alföldi szi­kes területen kivirágzó sók szódatartal­mára. 1782-ben Winterl szakvélemé­nyének segítségével megalapították az első magyar részvénytársaságot, mely szódagyártással foglalkozott, méghozzá nem Spanyolországból behozott alap­anyaggal, hanem a Szegedtől délre fek­vő Palicsi tó sótartalmának felhaszná­lásával. 1800-ban jelent meg fő műve Budán „Prolusiones ad chemiam sae­culi decimi noni" címmel. Winterl ez­időben újabb folyóiratalapítással kí­sérletezett — a kémiai kutatásokat és eredményeket számontartó lapra azon­ban Magyarországon ekkoriban még nem volt igény. A magyar tudomány­történet figyelemre méltó alakjának rangos külföldi lapban való bemutatá­sát örömmel nyugtázzuk. Friedrich Ildikó NTM — SCHRIFTENREIHE FÜR GESCHICHTE DER NATURWISSENSCHAFTEN, TECHNIK UND MEDIZIN — 1972 9. Jahrg., 1. Heft A lipcsei Akadémiai Kiadó gondo­zásában évenként kétszer megjelenő folyóirat (mint a neve is mutatja) a ter­mészettudomány valamennyi ágának történetével foglalkozik. Orvostörté­neti vonatkozású közleménye az 1971­ben elhunyt Valeriu Lucián Bologa ro­mán orvostörténészről írt nekrológ, valamint Dietrich Tutzke tanulmánya Alfred Grotjahnról, a Népszövetség egészségügyi szekciójának tagjáról s az általa vezetett berlini egyetemi egész­ségügyi intézet működéséről (Alfred Grotjahn — 1869—1931 — und das Hygiene-Institut der Universität Ber­lin. — p. 81.) Dieter Wagner az epidémia fogal­mának Hippokratész óta bekövetkezett változásairól értekezik (Wandlungen des Begriffs „Epidemie".). Diethard Nickel az 1970-ben Buka­restben tartott XXII. Nemzetközi Or­vostörténeti Kongresszuson felolva­sott előadását közli (Ärztliche Ethik und Schwangerschaftsunterbrechung bei den Hippokratikern. — p. 73.). Hip­pokratész írásait és a hippokratészi es­kü szövegét boncolgatva szűri ki az antik világ orvosainak és társadalmá­nak felfogását a magzatelhajtás kérdé­séről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom