Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

FOLYÓIRATOKBÓL - Hessisches Ärzteblatt — 1971, 1972 (Némethy Ferenc—Vida Tivadar)

alakult a kórház, s ma is az. A kolostor egykori káptalantermében az itteni emlékekből összeállított elmegyógyászati múzeum működik (kényszerzubbony, kényszerágy, kényszerszék, forgódob, tűzoltó fecskendő!). Dr. Helmut Siefertnek, a frankfurti orvostörténeti intézet munkatársának komoly bibliográfiával és értékes képanyaggal kiegészített alapos tanulmánya (Kloster und Hospital Haina, p. 963—983.) érdekes magyar vonatkozást is tartalmaz. Nagylelkű Fülöp ui. a kórházzá alakítás emlékére 1542-ben Philipp Soldan von Frankenberg mesterrel színes kődomborművön örökíttette meg magát — és ősét, Árpádházi Szent Erzsébetet, amint éppen ételt és italt nyújt egy nyomorult leprásnak. Erzsébet mellett a teljes magyar címer jelzi szülőhazáját, csak az a szokatlan, hogy a hármas halom az apostoli kettős kereszttel a jobb címermezőbe került, az árpádsávok pedig a bal oldaliba (lásd a képet!). Némethy Ferenc HESSISCHES ÄRZTEBLATT — 1972 Vol. 33. No. 1. A frankfurti Jasper Hein alapos, önálló levéltári kutatásra is támaszkodó tanulmányában (Die Anatomiediener an der Universität Marburg, 1786— 1860 p. 13—33.) igyekszik hozzájárulni egy orvosi segédhivatás — az anatómus-szolgák — társadalomtörténetéhez. 1786-ban szerződtettek először őrt, „custos"-t a marburgi anatómiai „theatrum" mellé. 1787-ből való az a tizenegypontos instrukció, amelyet ez alkalommal kiadtak számára.