Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Halmai János: A gyógyszerészek botanikai eredményei Magyarországon a XIX. század első felében

tem orvosi fakultása a speciális gyógyszerészetből magántanárrá képesítette. A miniszteri jóváhagyás azonban nem érkezett meg, ellenben 1857-ben a király arany érdemkereszttel tüntette ki. Az év december 31-én pedig a giesseni egyetem bölcsészettudományi kara honoris causa doktorrá avatta. Müller Bernát a közéletben is igen tevékenyen részt vett; az egyetemen vizsgabiztos volt. IRODALOM 1. Baradlai J.—Bársony E.: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. 1930. 2. Ernyey J.: A magyar gyógyszerészet a XIX. században. A gyógyszerész, 1902. 17. 3. Ernyey J.: A magyar gyógyszerészek reformtörekvései. 1816—1837. Gyógyszerészi Közlöny. 1905. 55. 4. Gombocz E.: A magyar botanika története. Bp. 1936. 5. Gombocz E.: A kir. m. Természettudományi Társulat története. Bp. 1939. 6. Gortvay Gy.: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. I. Bp. 1953. 7. Győry T.: Az orvostudományi kar története. 1770—1935. Bp. 1936. 8. Halmai J.: Id. dr. Zólyomi Wagner Dániel emlékezete. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Ért. 1936. 235. 9. Halmai J.: Fauser Antal emlékezete. M. Gy. T. Ért. 1938. 341. 10. Halmai }.: Dr. Sadler József emlékezete. M. Gy. T. Ért. 1941. 256. 11. Halmai J.: Dr. Müller Bernát emlékezete. M. Gy. T. Ért. 1944. 231. 12. Horváth J.: Ő is gyógyszerész volt. M. Gy. T. Ért. 1937. 385. 13. Hőgyes E.: Emlékkönyv a budapesti kir. m. Tudományegyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Bp. 1896. 14. Kátai G.: A kir. m. Természettudományi Társulat története. Pest, 1868. 15. Matolcsy M.: Könyv és irodalmi gyűjtemény magyarországi gyógyszerészeti munkákról, 1578—1909. Bp. 1909. 16. Studény J.—Vondra A.: Hírneves gyógyszerészek. 1929. Zusammenfassung Das Apothekenwesen nimmt in den Gesellschaftsformationen der Vergangenheit eine eigenartige Stellung ein. Seine Entwicklung zeigt kein ordnungsmäßiges Bild. An einigen Orten hat es sich zwar selbständig, meistens aber von den wirtschaftlichen-politischen Verhältnissen, bzw. von den Interessen der Machthaber abhängig entwickelt. In den letzten Jahrhunderten stand es in engerer Beziehung mit zahlreichen Zweigen der Naturwissenschaften. Die Tätigkeit einiger seiner hervorragenden Gestalten ließ wertvolle Spuren in der Geschichte der Chemie, Physik, Zoologie, Mineralogie usw. Es gab aber nur wenige Apotheker, die lebenslang in ihren Apotheken arbeitend außer ihrer Fachwissenschaft auch einen anderen Zweig der Naturvissenschaften schöpferisch kultiviert hatte. Das Apothekenwesen Ungarns in der ersten Hälfte des 19. Jh-s stellt aber ausgeprägt eine intensive naturwissenschaftliche Entwicklung dar. Dazu kam es noch, daß zahlreiche seiner vorzüglichen Vertreter eine wertvolle Arbeit in Sammeln, Forschen, Beschreiben, Systematisieren oder Analysieren auf dem Gebiet der Botanik, Chemie, Mineralogie, Geologie, ja sogar auf dem der Palaeontologie, Astronomie