Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Benkő György—Kurucz Tibor: A gyógyszerészet helyzete Magyarországon a második világháború alatt

2. A gyógyszer- és egyéb egészségügyi anyaggazdálkodás megjavítására tett intézkedések A fentiekben vázolt nyersanyagellátási nehézségek, szállítási eltolódások, ill* kimaradások enyhítésére, a hazai gyógyszerellátás zavarmentesebb biztosítására az egészségügyi kormányzatnak két lehetősége nyílott: az első a háborús gyógyszergazdálkodás bevezetése lett volna, amely a tartalékok felkutatását (elfekvő készletek bejelentését), fontos gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok zárolását, a gyógyszerfelhasználás szigorúbb ellenőrzését jelentette; a másik törekvés a hiányzó gyógyszerek és alapanyagok helyettesíthetőségét vizsgálta, újabb recepturai eljárásokat dolgozott ki, ill. a pótszerek kutatását végezte. A gyógyszernyersanyag helyzetéről 1939-ben érkezett jelentés már felmérte, hogy a hazai ipari felhasználásra kerülő nyersanyagok nagyobb része külföldi eredetű. A HM III. Csoportfőnökség jelentése szerint a nyersanyagokat zároltatni kellene, ill. felhasználásukat rendeletileg szabályozni. Ilyen anyagok közé tartoztak a gyógyáruk és textíliák (kötszeralapanyagok) is. A felmérés már 1919-ben jelezte, hogy a legnehezebb helyzet a kötszerek és az egészségügyi gumiáruk területén várható. [29] Az egyes hiányként mutatkozó gyógyszeralapanyagokat, nyersanyagokat, gyógyszerkészítményeket — az első világháború tapasztalataihoz hasonlóan — zároltak, [30] ill. elrendelték bizonyos anyagok készleteinek bejelentését. A 990/1939. ME rendelet 173 féle gyógyszer bejelentési kötelezettségét rendelte el. A rendelet nem vonatkozott a gyógyszertárakra, csak a gyógyszer raktárakra és nagykereskedelmi cégekre. [31] Ugyanez év végén a 12 117/1939. ME rendelet alapján 50 féle gyógyszer kiszolgáltatását zárolták. Ezek között szerepelt az adrenalin, natrium citricum, urea pura, a B

1 és C vitaminok stb. (Németországból történt nagyobb szállítmány érkezése miatt ugyanakkor feloldották az Evipan natrium inj., gázödéma szérum és mások zárolását.) [32] A zárolt gyógyárucikkek forgalomba hozatalát és felhasználását az Iparügyi Minisztérium időrőlidőre kiadott rendeletei szabályozták. (Pl. a 07 100/1941. IPM sz. rend.) [33] A gyógyszerek kiszolgáltatásának szabályozása érintette az állatgyógyászati készítményeket is. így korlátozni kellett a ricinusolaj állatgyógyászati felhasználását, miután az egészségügytől az ipar így is nagy mennyiségű ricinust elvont. (A ricinusolajat főként a repülőiparban alkalmazták, mint kenőolajat.) [34] Hasonlóképpen korlátozni kellett pl. a pilocarpinum hydrobromicum állatgyógyászati alkalmazását; csak ember gyógyászatban volt alkalmazható (maximálisan 10 g 1%-os oldat készítéséhez szükséges mennyiség). [35 ] A kötszerek (főként a mullpólya, a gyógyászati és háztartási vatta) felhasználását, a készletek bejelentését hasonlóan rendeletek szabályozták. [30] Az egészségügyi gumiáruk területén mutatkozó nyersanyaghiányt az elhasznált anyag begyűjtésével kívánták javítani. A gumikesztyű, gumiujj, gumisapka stb. kiszolgáltatását az elhasznált gumianyag egyidejű beszolgáltatása mellett lehetett eszközölni. [37]