Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása

a járvány Kéty községben is felütötte fejét, míg Bölcskén és Pakson a hó végén már sem halott, sem fertőzött beteg nem volt. Tolna megyében az országos öszszesítés szerint összesen 3452 személy halt meg, akiknek nagyrésze valószínűleg az említett helységekből kerültek ki. Az 1738. évi pestis eddig föltárt iratanyagában végül Zaránd. megye veszteségeiről sikerült összefoglaló adatokat találni.

108 Az eredeti kimutatás beosztásában és sorrendjében az egyes helységekben a halálozások száma az alábbiak szerint alakult (1. 15. tábla). Föltűnő, hogy az országos összesítés szerint Zarándban mindössze 2920 volt a halottak száma. Ehhez képest az itt közölt adatok jelentékenyen magasabbak. Tekintve Zaránd meglehetősen bizonytalan adatszolgáltatását, lehetséges, hogy a Helytartótanácshoz a községek egy részének adatai nem futottak be. A két adat közt mutatkozó jelentős különbség mindenesetre ezúttal is fényt vet a 18, századi statisztikai adatközlések gyakori tévedésére. Ez teszi szükségessé, hogy az országos adatokat csak tág hibahatárok között fogadjuk el és jogosít fel bizonyos esetekben a téves adatok kényszerű kiigazítására. Az eredeti kategóriák alapján nem sokat tudunk meg a halottak megoszlásáról, táblázatunkba is inkább az érdekesség kedvéért tüntettük fel az így közölt számadatokat. Ezek sem látszanak teljesen megbízhatóknak. Míg a zarándi districtusban mindenütt az „asszonyok és gyermekek" rovatban a legnagyobb a halottak száma, a brádi járásban egyszerre megfordul a helyzet és Blezsény községben például 400 gazda mellett csak 35 legény és 81 asszony és gyermek halottat tüntettek fel. Ez az adatsor nyilvánvalóan rossz, hiszen teljesen bizonyos, hogy a faluban nem volt 400 gazda és egyébként sem tételezhető fel hasonló aránytalanság. Az összesítés e hibái jogossá teszik kétkedésünket az adatok pootosságával szemben. Az országos összesítésben szereplő, itt részletesen nem tárgyalt megyékről nem került elő érdemleges, közlésre méltó forrásanyag.

109 Ez természetesen nem jelenti, hogy a megyei levéltárnak gazdag anyagában további adatok föltárására ne volna lehetőség. A tanácsülési jegyzőkönyvek, alispáni iratok és más forráscsoportok bizonyára bőven rejtenek még fontos részleteket, az eddig előkerült források pedig további részletes elemzések elvégzésére nyújtanak lehetőséget. Annyi azonban a közöltek alapján is megállapítható, hogy az 1738—43. évi pestis sűrű rendet vágott Magyarország falvainak és városainak népében. Zusammenfassung Die letzte Pestepidemie, die eine grosse Verwüstung in Landesmaßstab verursachte, ist — nach zusammenklingendem Zeugnis der Quellen — von aus den türkischen Kriegen heimkehrenden Soldaten nach Transsylvanien, von dort aber 8 Károlyi cs. lt. Pestisre vonatkozó iratok: Megyei összesítések. 9 A Magyary-Kossa által közölt adatok megismétlését nem tartottuk szükségesnek. Id. mű. IV. k. 104. skt.