Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása

munkát. Sokan meg is szöktek, részben a pestis borzalmai, részben a népesség fenyegető magatartása miatt. Pedig a nagy orvoshiány következtében a hatóságok szigorúan büntették a helyüket engedély nélkül elhagyókat. A lakosság fenyegetései elől Szegedről elmenekülő dr. Mayrt például országszerte körözték, míg végül Esztergomban elfogták és tüstént Temesvárra szállították, ahol a járvány legjobban tombolt.

55 Egy másik orvost bilincsbe verve szállítottak vissza Nagyszombatba. Természetesen az orvosok munkája nemcsak a lakosság szembenállása miatt maradt meddő. A kor orvostudománya tehetetlenül állt a pestis kórokozóival szemben és jórészt ezért maradt minden ténykedésük eredménytelen. Maguk az orvosok is tisztában voltak tudásuk korlátaival és éppen mert a betegen már nem tudtak segíteni, tekintették legfontosabb feladatuknak a ragály terjedésének megakadályozását. De hatékony munkájukhoz más fontos feltételek is hiányoztak: Nem volt elegendő gyógyszer, a hatósági intézkedések sokszor késtek

56 vagy a helyi viszonyok ismeretének hiányában születtek és így nem sok gyakorlati eredményük volt. Mindez nagyban hozzájárult, hogy a pestist nem sikerült föltartóztatni és a halál hosszú éveken át az ország nagyrészében zavartlanul arathatott, emberek ezreit és ezreit ragadhatta el. A PESTIS PUSZTÍTÁSÁNAK SZÁMSZERŰ ADATAI Magyary-Kossa sokszor idézett, a magyar orvostörténet máig legtöbbet használt összefoglaló művében az 1738—1743 között dühöngő pestisjárvány halottainak számát közelebbről meg nem nevezett források alapján 310 000 főre becsülte.

57 Bár a pestisben meghaltak megyei és városi számadataiból műve adattárában az addig ismert irodalmi utalások összegyűjtése, illetve saját levéltári kutatásai alapján sok részadatot közölt, országos számsorok közreadására megfelelő forrás hiányában sem ő, sem mások nem tettek eddig kísérletet. Járványügyi adatok után kutatva a Helytartótanácsi Levéltár Acta Pestilentia állagának egyik csomójából

58 most végre sikerült egy olyan összesítést fölfedezni, amely Magyarország egész területéről közli a pestisben meghaltak számát és a pestis pusztításának végeredményét. E tanulmány legfőbb célja éppen ennek az országos összesítésnek és más, a kutatások során előkerült további részletes adatoknak közzététele és segítségükkel a pusztítás végső mérlegének megvonása. Az eredeti kimutatás elkészítésének célja a járványokkal kapcsolatos költségek összegének és a törvényhatóságok tartozásainak összefoglalása volt. Ennek kap55 Uo. I. k. 124. 1. 56 A debreceniek által 1739 tavaszán kért gyógyszerek például csak 1740 tavaszán érkeztek meg, amikor a város már rég felszabadult. Idézi Kiss E. id. mű 365.1. 57 „Ez a nagy epidémia 310 000 ember életét oltotta ki." Id. mű I. k. 130.1. Másutt: „Az egész országban pedig, régi statisztikák szerint, melyek bizony hiányosak, 310 00 0 volt az áldozatok száma." I. k. 166.1. 58 O. L. Htti lt. Acta Pestilentia C. 37. 126. csomó.