Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása
ügyi bizottságok, majd az országot egészségügyi kerületekre osztották és ezek élére főbiztost neveztek ki. Közülük a járványtól leginkább sújtott Tiszántúl egészségügyi főbiztosa, gr. Károlyi Sándor végezte a legeredményesebb, valóban hatékony és az egykorú forrásokban nagy hálával és elismeréssel emlegetett munkát. 38 A szabad királyi városokban alakult bizottságok a városok előkelő polgáraiból, hatósági személyekből és orvosokból tevődtek össze. Budán a bizottság alá tartozott négy „tisztasági felügyelő" (mundationes commissarius), három „medicus expositus" és tíz „chyrurgus expositus" — a tulajdonképpeni pestisorvosok. 39 Ugyancsak a bizottság rendelkezett a járványszolgák, a tisztogatók és füstölők, a veszteglőhelyek felügyelői, a temetőemberek és halotthordók, a lezárt terület határán őrködő strázsák és hajdúk feladatairól, munkájáról. Míg a vesztegzár a pestis behatolását, tovaterjedését igyekezett meggátolni, e bizottságok és a hozzátartozó szervek feladata a belső védekezés megszervezése és végrehajtása volt. Az első gyanús megbetegedések, majd halálesetek jelentkezésével a fertőzött helységekben szigorú rendelkezések hosszú sora rendkívüli állapotokat teremtett. A cél ezúttal is a járvány terjedésének meggátlása volt 10 és az egészségesek megmentése érdekében gyakran könyörtelenül föláldozták az inficiált házak lakóit. A középkori járványkrónikában olyan esetek is olvashatók, amikor a fertőzött házak egész sorát gyújtották fel a bezárt lakókkal együtt, válogatás nélküli tűzhalálra ítélve holtakat, betegeket és egészségeseket egyaránt. A 18. században már csak szigorú zárlatra ítélték a beteget jelentő házak lakóit, ám ez is igen nagy megpróbáltatást jelentett számukra. Debrecenben például a kurta cédulával jelölt gyanús házakat 21 napig, a hosszú cédulával jelölt fertőzött házakat pedig 42 napig teljesen lezárták. 41 Állandóan cirkáló strázsák ellenőrizték, nehogy bárki is elhagyja az épületeket, nappal 2 óránként, éjjel pedig minden órában megnézve, nincs-e a bezártaknak valamire szükségük? Egy-egy őrszem legföljebb 12 házra felügyelt. 42 Aradon viszont úgy rendelkeztek, hogy a fertőzött házak lakói egytől egyig a padlásra költözzenek fel. A házból kilépniök ugyancsak tilos volt és az utcákon őrt álló hajdúk csengetyűkkel jelezték a fogoly lakosoknak az étkezések időpontját. 43 Ha újabb megbetegedés nem történt, a zárlat elteltével a házakat alaposan 38 Kiss E. id. mű 365. 1. — A helytartótanács Károlyinak ugyan teljhatalmat adott a kerületben a járvány elleni védekezésben, segítséget azonban keveset kapott. — Működésének számos részletére gazdag anyag található a Károlyi lt. már idézett sorozataiban és Missilis gyűjteményében. 39 Magyary-Kossa id. mű I. k. 120. 1. 40 A korabeli véleményt fejezi ki Garelli Pius Miklós egészségügyi tanácsos, aki a helytartótanács 1738. IX. 21-i rendeletében kifejti, hogy a betegség ellen biztos gyógyszer nincs, egyedül a megelőzés segít, szigorú vesztegzárral. — Idézi Magyary-Kossa id. mű IV. k. 104. 1. 41 Szűcs I.: Szabad királyi Debrecen város történelme. I — III. k. Debrecen, 1871. III. k. 769. 1. 42 Kiss E. id. mű 367. 1. 43 Márki S. id. mű.
