Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

FOLYÓIRATOKBÓL - Jenaer Rundschau, 1971 (Némethy Ferenc) - Medical History, 1971-1972. (R. Harkó Viola, Némethy Ferenc, V. Faludy Anikó)

tartozik, akik otthagyva a pályát, más területen tűntek ki tehetségükkel és értek el kimagasló eredményeket. Ca­meron 38 éves koráig, 1845-ig gya­korló orvos volt Lochaberben. Ezután katona lesz, politizál és ő az utolsó, kivégzett áldozata a Stuart-ház iránti hűségnek (230—240. pp.). Az előző számban elkezdett William Sharpey-ről szóló cikk II., ill. befejező részében vázolja a szerző Sharpey kap­csolatát a Királyi Társasághoz, bele­sodródását a korabeli szakmai vitákba, főleg a Lancet hasábjain, majd utolsó éveit, harcát az élő állatokkal való kí­sérletezés jogáért (szemben állt az anti­vivisectiós mozgalommal). Utolsó éveit megkeserítette egyre rosszabbodó lá­tása, amely kétoldali hályog miatt kö­vetkezett be. 1874-ben tanszékéről is le kellett mondania emiatt. Szellemi frissesége haláláig megmaradt. Nem volt nagy tudós Sharpey, de kiváló tanító. Rá is vonatkozik Kapitza híres mondása Rutherforddal kapcsolatban: „A tudománytörténetből láthatjuk, hogy a nagy tudósok nem szükség­szerűen nagy emberek is egyúttal, de a nagy oktatók mindig nagy embe­rek!" (241—259. pp.). Lepra, echinococcosis és amulettek : tanulmány a középkori dán temetkezés­ről (Leprosy, echinococcosis and amu­lets: a study of a medieval Danish inhumation by D. L. Weiss and V. Moller-Christensen) : a szerzők egyike (V. M.-C.) 1948-ban feltárt egy kö­zépkori dán leprakórházat. 050 csont­vázat találtak, a betegek nemcsak lep­rában szenvedtek, hanem egyéb meg­betegedésekben is. Részletesen leír­nak egy esetet: a nőbetegnek leprán kívül echinococcosisa is volt, ez utóbbi elkövesedett hasi cysták formájában volt kimutatható. A beteget eltemeté­sekor amulettekkel látták el, amelyek birka- és disznócsontokból készültek (200—267. pp.). Orvosi források és gyakorlat a keresz­tes háborúk államaiban : Szíriában és Palesztinában: 1096—1193 (The me­dical resources and Practice of the crusader states in Syria and Palestine 1096—1193 by N. F. Woodings): legnagyobb eredménye a jeruzsálemi Szt. János kórház alapítása és kifej­lesztése volt. Egyszerre több mint ezer beteg nyerhetett itt gyógyulást (268— 277. pp.). Járványok 1727—1730 között Dél­nyugat-Worcestershir e-ben (The im­pact of the epidemics of 1727—1730 in South West Worcestershire by J. A. Johnston): ezekben az években nagy volt a járványok miatti halálozási arányszám egész Angliában. Ennek következtében a túlélők közül sokan és egészen fiatalon házasodtak; a szü­letési arányszám hirtelen emelkedett és ez a nemzedék a század közepére a kedvező anyagi, társadalmi körülmé­nyek folytán szintén hamar alapíthatott családot, és sok gyermeket nevelhetett fel, így érthető, hogy a század végére jelentősen megnőtt Anglia lakossága. Ugyanez vonatkozik erre a vidékre is (pp. 278-292. pp.). R. Harkó Viola Vol. lő., No. 4. James Keill-t (1673—1719), a 17. és 18. század fordulóján a legnépsze­rűbb angol anatómiai kompendium szerzőjét hosszú ideig úgy tartották számon, mint az iatromatematikai irányzat egyik legjelentősebb fizioló­gusát. Haller, Portai, Diderot és Man­getus nagy elismeréssel írtak róla. A 18. sz. végén azonban — a vitaiiz­mus térhódítása következtében — em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom