Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

FOLYÓIRATOKBÓL - Jenaer Rundschau, 1971 (Némethy Ferenc) - Medical History, 1971-1972. (R. Harkó Viola, Némethy Ferenc, V. Faludy Anikó)

léke egyre inkább elhomályosult, s törekvéseit — hogy ti. a fiziológiai folyamatokat a matematika nyelvén írja le — merő spekulációnak minősí­tették. F. M. Valadez és C. D. O'Malley tüzetes pályaképe (James Keill of Nothampton, Physician, Ana­tomist and Physiologist. — 317—335. pp.) most igazságot kíván szolgáltatni a méltatlanul elfeledett tudósnak. A mesterséges légzés történetét vá­zolja fel ó-egyiptomi és bibliai tudósí­tásoktól kiindulva egészen napjaink mozgó alkatrész nélküli lélegeztető készülékeiig A. Barrington Baker (Ar­tificial Respiration, the History of an idea. — 336—351. pp.). Az angol bábaképzés egészen az 1902-ben kibocsátott bábatörvényig (Midwives Act) többé-kevésbé az anar­chia állapotában leiedzett. Azelőtt a bábák képzése, vizsgáztatása, ellenőr­zése sokáig az egyházi hatóságok, majd egyes kórházak illetékességi körébe tartozott, (Forbes, T. R. : The Regula­tion of English Midwives in the eigh­teenth and nineteenth Centuries. —­352—362. pp.) J. B. Bomke ó-egyiptomi és núbiai orvosi papiruszok, múmiák, csont­maradványok és irodalmi emlékek alapján tekinti át a hátgerinc palaeo­pathologiáját (The Palaeopathology of the Vertebral Column in Ancient Egypt and Nubia. — 363—375. pp.). A trau­matikus sérülésekről már több mint 4000 évvel ezelőtt pontos ismeretekkel rendelkeztek. A feltárt adatok segítsé­gével megkísérelhető az egyes nép­csoportokban az osteoarthritis és az osteophytosis gyakoriságának vizsgá­lata. A szerző több korábbi diagnózis helyességét kétségbe vonja, mert a mo­dern technika segítségével most már pontosabb megállapításokat tehetünk. A biblia elbeszélése szerint Jerikó városa, miután Józsue megátkozta, évszázadokig lakatlan maradt. Az ar­cheológiai adatok megerősítik ezt az állítást, de egyes kutatók egészségügyi okokkal magyarázzák Jerikó hosszú ideig tartó elnéptelenedését. Vannak, akik a helybeli forrás átmenetileg erős, ártalmas radioaktivitásának, mások a schistosomiasis (főleg forró égövi vi­dékeken előforduló, máj-, hólyag- és bélpanaszokkal járó, féreg okozta be­tegség) fellépésének tulajdonítják. E. V. Hülse az utóbbi magyarázat híve. (Joshua's Curse and the Abandonment of Ancient Jericho : Schistosomiasis as a Possible Medical Explanation. — 376— 386. pp.) Némethy Ferenc MEDICAL HISTORY — 1972 Vol. 16., No. 1. Robert Gittings esszészinten megírt tanulmányban emlékezik meg John Keatsről halálának 150. évfordulója alkalmából („This Living Hand". — 1—10. pp.). Keats nemcsak az egyik legnagyobb angol költő volt, hanem orvos is: hat évig foglalkozott orvos­tudománnyal. Pesszimizmusába, ha­lálsejtelmeibe bizonyára belejátszottak orvosi tapasztalatai is. A polihisztor hajlamú holland ter­mészettudós, Dr. Martinus van Ma­rum (1750—1837) 1780 és 1790 között jelentős kísérleteket végzett az elektro­mosságnak az állati és növényi szerve­zetre gyakorolt hatását illetően. (W. D. Hackmann : The Researches of Dr. Martinus van Marum on the Influence of Electricity on Animals and Plants. — 11—26. pp.) Az 1831-ben Kelet-Európában dü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom