Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Philosophy of Medicine and Science (Pataki Zoltán) - Poynter, F. N. L.: Medicine and Science in the 1860s (Némethy Ferenc)

Philosophy of Medicine and Science. Problems and Perspectives. Compiled by Department of Philosophy of Medicine and Science. New-Delhi, Institute of History of Medicine and Medical Research, é.n. pp. 289. A tizenegy fejezetre osztott válogatás alapmotívumát a következő idézet adja: „We will start with the presumption that generalised principles and pragmatism cannot be mixed with dogmatism." Ehhez az alapelvhez a válogatók az elsőtől az utolsó lapig szigorúan ragaszkodtak, és annak ellenére, hogy minden fejezetet — de a fejezeteken belül is esetleg egyes speciális részeket — más és más szerző írt, az olvasó azzal az érzéssel teszi le a könyvet, hogy a téma igazi szintézisét kapta kézhez. Talán egyes fejezetek címeivel igazolni tudjuk, hogy izgalmas, érdekes és időszerű műről beszélünk. „A tudomány válsága." —• „Válság az orvostudományban." — R. A. Leonardo's History of Medical Thought (rövidítve)— „Az orvoslás görög—arab szisztematikája." — „Vis Medicatrix Naturae." — „Az orvoslás törvényei" stb. Különösen az utolsóként említett fejezet érdekes, ahol is ábécésorrendben megtalálhatjuk a kategorikus imperatívusszá vált orvosi felfedezések törvényeit, azok összefüggéseit, valamint történeti vonatkozásait. Egyébként az egész kötetre jellemző, hogy a felvetett problémákat mindenütt orvostörténetben ágyazottan tárgyalja az eredeti szövegek alapján. Azért tartjuk ezt különösen hasznosnak, mert így az ókori szöveget eredetiben nem tudó olvasó kitűnő angol fordításban ismerkedhet meg az örökbecsű görög és arab szerzők gondolataival. A kötet másik nagy érdeme, hogy a szerzők az „up to date" orvostudományi eredményeket felhasználva kommentálják a görög és latin orvosok írásait, felmutatva belőlük a maradandó eszméket, amelyekből a ma orvosai is csak tanulhatnak. Pataki Zoltán Poynter, F. N. L. : Medicine and Science in the 1860s. London, Wellcome Institute, 1968, pp. 324. A különböző szerzőktől 17 tanulmányt tartalmazó kötet a 6. Angol Orvostörténeti Kongresszus (Sussex, 1967) anyagát foglalja magában. Valamennyi tanulmány az 1860-as éveket vizsgálja az orvostudomány különböző ágazatainak szempontjából. A témaválasztást az indokolja, hogy a modern orvos- és természettudomány rohamos fejlődésének gyökerei szinte kivétel nélkül ezekbe az évekbe nyúlnak vissza. 1859-ben jelent meg Ch. Darwin könyve „A fajok eredetéről", s az ezt követő évtized Virchow, Pasteur, Lister stb. legjelentősebb felfedezéseinek időszaka, a közegészségügy föllendülésének, a foglalkozási betegségek behatóbb vizsgálatának és a szájsebészet önállósodásának kora. A Kongresszus előadói — az előzetes felkérésnek eleget téve — az új vívmányoknak elsősorban az angliai hatásával és elterjedésével foglalkoztak, s talán ez a leszűkített érdeklődés magyarázza, hogy a futólag megemlített Semmelweis a „bécsi" jelzőt kapta (88. p.). Némethy Ferenc