Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
ADATTÁR - Bosnyák Sándor: Adalékok a moldvai csángók népi orvoslásához
moldvai csángónak ma sincs biztosítva az anyanyelvű iskola. A gyermekek nem tudják román nyelven a tananyagot megtanulni, egy-egy osztályt többször is járnak, s jelentős részük a nyolc kötelező osztályt sem végzi el. 14 éves koruk után legfeljebb segédmunkásként tudnak elhelyezkedni. A csángó családokban sok a gyermek, öt-hat a legkisebben is van, de nem ritka a tíz-tizenöt gyermekes család sem. A segédmunkás-szintű jövedelem csak a létminimumra elég, újságra, könyvre már nem telik, de ha telne is, magyar nyelvű újságot, könyvet Moldvában nem árusítanak. A csángókig a „magas kultúra" nem jut le, ma is őseik szemével látják s magyarázzák a világot, orvoslásukban is, szinte érintetlenül a XVIII—XIX. század népi orvoslása él. Orvoslásuk adatai közül több, főként a fizikális hatású eljárások (melegítéssel, fürdetéssel, izzasztással való gyógyítás) feltűnő hasonlóságot mutat a régi magyar orvoslás, pl. Pápai Páriz leírásaival, adataik többsége viszont jellegében is népi: egyesegyedül világképük rendjében értelmezhető. A forrófalvi asszonyok ma is óvóbábut készítenek urszita ellen, vizet vetnek, ha a gyermeket megigízik, s Krisztus nevének hét betűjét cédulára írva magukkal hordják rontás ellen. IV. A csángók orvoslásának legjellemzőbb vonása, hogy sokkal inkább hitvilágukra épül, mint más magyar népcsoportjainké. Solymossy Sándor mágikus szinten, a rész és egész „egységében" látja népi orvoslásunk alapvető törvényszerűségét. 21 A rész, egy hajszál, egy körömdarabka, vagy akár egy lábnyom elegendő az „egész" megrontására, s viszont: a résztől való szabadulás az egész testet gyötrő betegségtől való szabadulással jár. Solymossy participációs elmélete elfogadható magyarázatot ad több betegség, pl. a csángók orvoslásában a hideglelés előidézésére és gyógyítására, de a betegségek többségének eredetére s orvoslásának „logikájára" nem ad feleletet. A csángók hitvilága, annak ellenére, hogy a mágikus gondolkodás jegyeit viseli, réges-rég túljutott a mágikus fokon, világképük kerek, mitológiai tisztaságú, orvoslásuk miértjei is világképük rendjében válaszolhatók meg. A világ három részre tagolódik: az égi, a földi és az alsó világokra. Az égi világban jár a Nap s a Hold, akiket a csángók isteni erővel ruháztak fel. A középső világ istene „Bódogasszony", akinek tisztségét a keresztény pantheonból Szűz Mária vette át. Az alvilág ,,a főd fenekibe van", „hét singtől is messzebb". Az égi világban világosság, az alvilágban sötétség van. A középső világra felülről jön a világosság, az áldás, az élet, s alulról jönnek a betegségek. Az emberfeletti erővel rendelkező emberek is vagy a felső, vagy az alsó világhoz kapcsolódnak: a táltos az ég, a boszorkány az alvilág követe. Az alvilág, más szóval a pokol a betegségek tanyája, több betegség (poklosság, pokolfakadék, pokolhólyag, pokolkelet, pokolszökés, pokolvar, pokolszél, etc. 22 ) * l Magyarság Néprajza. IV. k. 321. 22 Berde Károly: A magyar nép dermatológiája. Bp. 1940. X. 1.
