Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: Pest város polgári közegészségügyének megszervezése, 1850-1852.
Az 1850-es évek egészségügyi változásainak másik része a hatóságok kezdeményezéséből indult ki. A szakirodalom általában negatívan értékeli, hogy a hatóság a XIX. század közepén a városi főorvos és a Rókus-Kórház igazgatója tisztségét szétválasztotta. 18 A döntést Koller 1850. márc. 10-i leirata alapján a városi tanács hirdette ki márc. 18-án. Kétségtelen, hogy ez a rendelkezés a decentraíizálódást idézte elő az egészségügy területén, viszont a főorvosnak több lehetőséget adott arra, hogy a kórházi teendők alól felszabadulva egészségrendőri, népjóléti stb. tevékenységet folytasson. Koller 1850. jún 17-én utasítást ad arra, hogy a város tegyen javaslatokat a főorvos személyére. A városi tanács ennek nyomán bizottmányt nevez ki kettős feladattal: 1. A főorvosválasztás lebonyolítása. 2. Az orvosi személyzetnek szóló utasítások kidolgozása. A kilenctagú bizottmány elnöke Aigner Miklós tanácsnok, maga a bizottmány orvosokból és három tekintélyes polgárból áll. 19 1850. aug. 17-én küldik fel a választás eredményeit és az orvosi személyzet működésére vonatkozó javaslatot. Koller aug. 21-én hagyja jóvá a bizottmány egészségügyi utasításait; elrendeli, hogy azokat fordítsák le magyar nyelvre, és vezessék be a szabályrendeletek könyvébe. 20 Szeptember 22-én érkezik meg a döntés a főorvosról: Tormay Károlyi nevezik ki a tisztségre. Tormay 1804-ben született Vácott. 1828-ban végezte be iskoláit, majd európai körút után a pesti egyetemnél lett segédtanár. 1832—1848 között Tolna megye főorvosa, 1848-ban közegészségügyi osztálytanácsos, majd kórházi felügyelő, azután esztergomi főorvos. Bár tehetsége nem érte el az abszolutizmuskori kormány által elhallgattatott kortársaiét (Bugát, Korányi, Balassa János 21 ), kétségtelen, hogy a városi közegészségügy egyik legjelentősebb alakja volt. A Rókus-Kórház ideiglenes igazgatója Brunner Ferenc lett, azonban a kórház és az állam viszonyának szabályozását is tervbe vették. A kerületi főorvosok számát hatban határozták meg. A megoszlás az egyes történelmi városrészek szerint alakult (Bel-, Lipót-, Ferenc-, József-, Terézváros), azonban Terézvárosba két főorvos került. A kerületekbe az orvosok mellé tiszti sebészeket, bábákat neveztek ki, az állategészségügyet pedig a városi „barcmcrvcs" irányította. A városi fcorvosválasztással megbízott választmány fontos feladata volt az egészségügyi személyzetnek szóló utasítások kidolgozása 22 . A szabályok nyomán készített városi jelentések teljes képet nyújtanak az 1S5C—1852-es egészségügyi állapotról, statisztikai adatokat szolgáltatnak a betegségekről, járványokról stb. A bizottmány a főorvos feladatát a következőkben határozta meg: „A közegészségi és törvényszéki orvosi ügyekre való felvigyázattal, és azok feletti rendelkezéssel, •— úgy szinte a szegény betegek ápoltatásával is a fő orvos bízatik meg." 18 Bakács Tibor: Budapest közegészségügyének száz éve, 1848 — 1948, Bp. 194S. 16-22. 10 BFL Pesti tan. ir. 1542/1850 — 2. 20 BFL Pesti lajstromozatlan ir. 1851. ápr. 30., máj. 10., máj. 27. 21 Gortvay, i. m. 235. 22 BFL Pesti lt. Szabályrendeletek könyve 1846-18C0., 176-231.
