Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: Pest város polgári közegészségügyének megszervezése, 1850-1852.

PEST VÁROS POLGÁRI KÖZEGÉSZSÉGÜGYÉNEK MEGSZERVEZÉSE ( 1 85 0 — 1 852 ) DÓKA KLÁRA P

est lakossága az 1848-as forradalom idejére elérte a százezret.

1 A közegészségügyi hálózat kiépítése egyre nagyobb gondot jelentett a város vezetőségének. Az 1848-as forradalom és az elveszett szabadságharc után — mint sok más területen — egészségügyi téren is polgári intézkedésekre került sor. Az abszolutizmuskori kormány és a felügyeleti hatóságok ellenőrizték a város politikai jellegű tevékenységét (pl. gyűlések tartása), azonban az 1850-es években éppen a hivatali rendszer többszörös átszervezése miatt a gazdasági-társadalmi élet egyes területein (ipar, kereskedelem, egészségügy) a város szélesebb hatáskörrel rendelkezett, mint a korábbi évtizedben. A politikai és katonai jellegű hatóságok a birodalom érdekeit közvetlenül nem érintő területeken a helyi szerveknek több lehetőséget biztosítanak az önálló intézkedésekre, mint a forradalom előtt a Helytartótanács. Mindez egybeesik a városi vezetés belső átalakulásával. A patriarchális érdekeket szem előtt tartó „magistratus" szerepét egy szélesebb látókörű vezető réteg veszi át, amelynek érdeke a városi élet polgári átszervezése. Pest egészségügyi személyzete felett az ellenőrzési jogot az 1850-es években a városi tanács gyakorolja. Felettes hatóságai 1849—1850-ben a kerületi főbiztosi hivatalok, majd a Koller Ferenc vezette katonai miniszteri biztosság. 1850 decemberében szervezik meg Augusz Antal vezetésével a pesti kerületi kormányzatot. Itt már külön egészségügyi osztály alakul, amelynek azonban a város területén nincs jelentős hatásköre. Elsősorban a megye ügyeivel: a járványokkal, az állatállomány betegségeivel, a vidéki gyógyszerellátással foglalkozik.

2 A város közegészségügye az 1850-es években az átalakulás képét mutatja. Több területen még feudális állapotok uralkodnak: a borbélysebész „mesterség" összekapcsolódik, az állatorvosi teendőket sok esetben a kovácsok céhébe tartozó gyógykovácsok látják el, mellettük a kuruzslók nagy tömege található. A XIX. században azonban már a modern egészségügy elemei is megjelennek. A város központi orvosi teendőit a tiszti főorvos látja el. Személye a század közepéig egybeesik a kórházigazgatóéval. Pesten 1849/1850-ben 155 orvos, 57 sebész 1 Budapest Főváros Levéltára (BFL), Pesti tan. iratok, Intimata a. m. 7796. 2 Magyar Országos Levéltár (OL), K. K. Districts-Regierung, Pest, Egészségügyi osztály, 1851. 4. kútfő, 6; 1851/12/12.