Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
zése stb.), a felfogása szerinti fegyelem és a birodalmi egység nyelvi vonatkozású biztosítása. Miután kialakította maga számára a biztonsággal járható utat, amikor már egy-egy újabb, kiegészítő rendelettel ismét a „helyes" mederben tarthatta a dolgokat, azután látott hozzá magyarországi reformátori tevékenységéhez. S ha előbbi működése egyértelműen nemzetellenes volt is, ez utóbbiban számos előremutató elem található. A NEOABSZOLUTIZMUS REFORMTEVÉKENYSÉGE A magyar közoktatásügy átszervezése és az egyetemi szervező rendelet, 1849 Thun egységes elvek alapján kívánta átalakítani a Habsburg-birodalom teljes oktatásügyét. 1849. október 9-én kiadott 1. sz. rendeletével (melyet november G-án tett közzé Geringer) alapjaiban szabályozta a magyar oktatásügyet és kijelölte átszervezésének elvi és gyakorlati szempontjait. A felsőoktatással kapcsolatban leszögezte: „7. §. Egyetemek vagy mütani intézetek nevét az oktatási intézetek csak akkor viselhetik, ha szerkezetök az ilynemű álladalmi intézetek szerkezetével lényeges pontokban megegyezik. Az egyetemek nem teljeseknek hivatnak, ha mind a négy divatozó tudományszakkal nem bírnak, azonban legalább a bölcsészeti és a többiekböl még egy szakkal mindenesetre kell bírniok . . . 9. §. Jövőben senki sem bocsáttatik a bölcsészeti, orvosi, vagy jogtani szak egyetembeni tanulására, ki annyi gymnasiumbeli képzettséget nem mutat, mennyi a teljes köz-gymnasiumoknál szereztetik, és senki sem bocsáttatik tudorsági vagy álladalmi szolgálatba lépés végett álladalmi próbatételekre, a ki valamely egyetemben bizonyos számú évekig nem tanult... 13. §. Általában kétségtelen, hogy Magyarországban a felsőbb tanintézetek, u. m. gymnasiumok és academiák száma aránylag nagy, ellenben legtöbbeknél az oktatás oly tökéletlen és elégtelen volt, hogy azok nem valódi képzettség előmozdítására, hanem országos izgatásokbani káros ügyesség terjesztésére valónak képessek." Ezért ezeknek részben feloszlatását, részben átszervezését tűzte ki feladatul. 40 Az „alapelvek" kiadásakor a birodalom Lajtán túli részeire vonatkozólag már megjelent az egyetemi szervező rendelet (szeptember 30.). A pesti egyetemen azonban ez is csak akkor lépett életbe, amikor 1850. február 15-én az országos hatóságok helyett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vette át felügyeletét. Az 1849. szeptember 30-i 401. sz. császári rendelet megteremtette az új egyetemi szervezetet, rendtartást és az egyetemi autonómiát. 41 A rendelet szerint minden egyetem az addigi négy karra (facultas) oszlik, mindegyik tanárokból és 40 MH 1849. 6. 20. 41 Teljes magyar nyelvű szövegét közli Rupp i. m. 50 — 60.
