Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
véért mind az egyetemi tanács, mind a kari ülések jegyzőkönyveit németül kell vezetni. Április 1-től kezdve, valóban, már ezek is németül készültek. 36 Az 1858 decemberében jóváhagyott tanártestületi tanácskozási ügyrend 2. paragrafusa is előírta : „az egyetemi tanács és a jogi, orvosi és bölcsészeti karok tanári testületeinél az ügykezelési nyelv általában a német; ezen a nyelven benyújtandók a tanulók beadványai is. A hittudományi karnál addig, míg ez belső ügyvitelében a latin nyelvet használja, a beadványokat is ezen nyelven elfogadhatja"'. Az ügyrendnek ez volt az egyetlen paragrafusa, amelyet a kiegyezésig megváltoztattak; 1862-ben hivatalosan is a magyar lett az egyetemi ügyintézés nyelve. 37 Az ügyintézésben tehát már 1853-ban sikerült végrehajtani a németesítést. Az oktatásban azonban, az idegen tanárok növekvő száma ellenére sem lehetett kizárólagossá tenni a német nyelvet. Sőt volt olyan idegen és lojális tanár is — Sangaletti —, aki bár magyarul nem tudott, nyugdíjazásakor, 1853-ban kérelmezte, hogy utódjául olyan tanárt nevezzenek ki a vegytan katedrájára, aki a német mellett magyarul is tud. (Kérését, természetesen, nem teljesítették. 38 ) A kormányzat hosszas küzdelme ellenére sem ért el teljes eredményt a német nyelv általánossá tételében. Még 1856-ban is kibocsátványt tett közzé aVallásés Közoktatásügyi Minisztérium ez ügyben. A jogi államvizsgákkal kapcsolatban elítélte az addigi szokást, mely szerint úgy fogták fel, hogy ki-ki szabadon dönthette el, hogy csak németül, csak más nyelven, esetleg németül és más nyelven kívánja-e letenni az államvizsgát. Az 1855/56-os tanévtől kezdve elrendelte — hivatkozva arra, hogy elméleti államvizsgát ,,. . . csak a' közvetlen vagy közvetett államszolgálat jelöltjei. . ." tehetnek, ezeknél pedig a ,,... német nyelv tökéletes ismerete nélkülözhetetlen . . ." —, hogy nem a tanulók, hanem a vizsgabizottság elnöke döntheti el az államvizsgatárgyak egyikének nyelvét. Az összes többi tárgyból azonban németül kell vizsgázni, sőt a bizonyítványban is fel kell tüntetni, hogy milyen nyelven történt az államvizsga. 38 / a Az Orvosi Karon 1857-ben a következő volt az előadási nyelv megoszlása: latinul folyt a kórbonctan, az épélettan és a belgyógyászat, németül az általános kórés gyógyismetan, a vegyészet, az állat- s az ásványtan és a fizika, németül és magyarul pedig a sebészet, a közös orvosi és sebészi tárgyak és a növénytan előadása. 39 A neoabszolutizmus elsősorban biztosítani igyekezett magát minden ellentétes törekvéssel szemben. Erre szolgáltak személyi vonatkozású rendelkezései és eljárásai (tisztogatás a tanári karban, lojális oktatók elhelyezése, a diákok megféke36 Szentpétery i. m. 391-392. 37 Rupp Nep. János : Beszéd, melyet a Magyar Királyi Tudomány-Egyetem Orvosi kar fennállásának százados ünnepén mondott. Buda, 1871. 59., 80 — 85. 38 Szentpétery i. m. 391. 38 / a Magyarországot illető Országos Kormánylap (a továbbiakban: MIOK) 1856. 12. 553. sz. VKM rend. 54-55. (február 18., kiadva: április 30.). 39 Orvosi Hetilap (a továbbiakban: OH) 1857. 20. 320. Távolról sem helytálló Hőgyes Endre (Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Bp. 1896. 23.) azon megállapítása tehát, hogy 1860-ig az Orvosi Karon az oktatás nyelve a latin volt.
