Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.

táblázatát. Ugyanezen a napon a „közalapítványi fizető hivatal" már meg is kapta az utasítást Geringertől, hogy a jegyzékben szereplők közül ki kapja meg teljesen, ki harmad részben és ki egyáltalán ne kapja meg fizetését.

10 A hivatalos magyar nyelvű napilap, a Magyar Hírlap, már a megindulását követő második számban, 1849. november 16-án cikksorozatot indított a pesti egyetem helyzetének bemutatására.

11 Bevezetőben ecsetelte a forradalom és szabadságharc anyagi és szellemi „káros" hatását, „. . , midőn a' tudomány élvezetére hivatottak idegen istenek szédítő hangja által elcsábíttatva tankönyveik helyett fegyvert ragadának . . ."

12 Néven ugyan nem nevezte a szerepelt tanárokat és diákokat, de szigorú felelősségre vonásukat követelte. Ismertette az egyetem és az egyes karok vezetőségét is. Az egyetem szervezeti felépítése ekkor még az 1806. évi második Ratio Educations alapján állt, tehát a tanári testület mellett külön, külső tagokból álló kar működött. Ennek tagjai — ha Pesten graduait doktorok voltak, 6, ha Bécsben, 12 arany lefizetése mellett—az egyetemi tanács által kari igazgatóvá vagy dékánná is megválaszthatok voltak. Az egyetemi tanács az egyetem elnök-igazgatójából, 4 dékánból és a 4 „idősb"-ből állt. Az egyetemi tanács összetétele az 1847/48-as tanévtől kezdve nem változott. Geringer ezért hívta vissza nyugdíjából Virozsil Antalt, aki az egyetem igazgatójának, majd rektorának tisztségét 1860. március 31-ig viselte.

12 a Első feladata volt az egyetemi tanács összehívása és az újnak kinevezése. Az új tanács a következőkből állt: ideiglenes elnök és igazgató: Virozsil Antal (a természet- és hazai közjog tanára); a teológiai kar idősbje: Fischer Bertalan (erkölcstan nyug. tanára), dékánja: Márksz Sámuel (görög nyelv és újszövetségi biblia tanára); a jogtudományi kar idősbje: Vizkelety Ferenc (egyházi törvény tanára), dékánja: Miksó Pál (pesti tanácsnok); az orvosi kar idősbje: Schordann Zsigmond (élettan tanára), dékánja: Tognio Lajos (gyógytan tanára); bölcsészeti kar idősbje: Mayer Lambert (egyetemi csillagda igazgatója), helyettese: Dégen János (könyvviteli rk. tanár).

13 A kinevezett egyetemi tanács azokból alakult meg, akiket az 1849-es magyar kormány eltávolított.

14 10 Szentpétery uo. 11 A magyar királyi tudomány egyetem. Magyar Hírlap (továbbiakban: MH), 1849. 2., 3,, 5., 6., 8., 11. (november 16., 17., 19., 21., 23., 27.) A cikksorozat végén az aláírás : y. 12 MH 1849. 2. 8. 12

/

a Rektorsága alatt meglehetősen lojálisnak bizonyult mindvégig, s bár jelentéseiben olykor kritikai hangot is megütött, soha nem mulasztotta el hozzáfűzni, hogy mennyire bizakodó a helyzet javulását illetően. Ezek után igen jellemző volt leköszönése a rektorságról: „Először a leköszönő rector Virozsil ur számlálá el az egyetemnek az ő rectorsága alatti tíz éves viszontagságait, s az ezen idő folytán történteket úgy kívánta tekinteni, mint oly cselekedeteket, melyeknél a cselekvőnek keze kötve vagy vezetve van ; s miután az alatta történt változásokat, s az egyetemi tudományos segédszerek gyarapodását a mai napig mind elősorolta, s az egyetemi pénztár mibenvoltáról s jelen állapotáról számot adott, könnyező elérzékenyüléssel vett búcsút az egyetemi tanács volt tagjaitól, s átadá a rectori méltóság jelvényeit s a tanácsi pecsétet" — számolt be az Orvosi Hetilap (1860. 14. 280.) az 1860. március 31-én megtartott rektorválasztásról. 13 MH Uo. 14 Szentpétery i. m. 385.