Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

KRÓNIKA

megkönnyítését és szervezetté tételét szolgálta, hogy az Orvostovábbképző Intézet szervezésében a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, valamint a Szakosztály kéthetes gyógyszerésztörténeti továbbképző előadássorozatot rendezett. A Szakosztály új elnöke (1972—1974) dr. Végh Antal egyetemi tanár, ügyvezető alelnöke Szigetváry Ferenc, tudományos titkára ismét Blázy Árpád lett. A szervező titkári feladatokat ellátó dr. Hegedűs Lajos feladatköre elsősorban a Diárium szerkesztői teendőinek ellátására terjed ki, míg az adminisztratív feladatok ellátására elnöki titkári tisztséget létesítettek (Rixer András tanársegéd). B. G. II. VAS MEGYEI GYÓGYSZERÉSZNAPOK A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Vas megyei Szervezete és a Vas megyei Tanács Gyógyszertári Központja 1972. április 27—28-án Szombathelyen rendezte meg a II. Vas megyei Gyógyszerész Napokat. A részvevők megtekintették a Kőszegi Gyógyszerésztörténeti Kiállítást, az ülésen pedig több előadó is a gyógyszerésztörténelem tárgyköréből választotta témáját. Dr. Antall József, Az önkényuralom válsága és a magyar gyógyszerésztársadalom, 1860—

GL, Grabarits István (Szombathely) Hartmann József és a csepregi patika, prof. dr. Halmai János A gyógyszerészet történetének külföldi vonatkozásai, dr. Perényi Frigyes (Pozsony) Az ellenreformáció időszakának gyógyszerészeié és ennek történelmi jelentősége és Szigetváry Ferenc (Szombathely) Gyógyszertárvizsgálatok Vasvármegyében 1870-ban címmel tartott előadást. B. G. KÉPEK A MAGYAR SZEMÉSZET MÚLTJÁBÓL — A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum időszaki kiállítása — 1972. április 17 és 19 között Budapesten ülésezett az Európai Szemorvos Társaság IV. Kongresszusa. Ez alkalomból nyílt meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár időszaki kiállítása „Képek a magyar szemészet múltjából" címmel (1972. július 15-ig állt fenn). Elsősorban a magyar szemészet történetét kísérte végig a kezdetektől egészen a második világháborúig, közben ízelítőt adva az európai szemorvoslás haladásáról, felvillantva kiváló szemészek — pl. Beer, Graefe, Arit — munkásságát, tudományos tevékenységük magyar vonatkozásait. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár értékes könyv-, kézirat-, műszer- és éremanyagán kívül bemutatásra kerültek a Magyar Műszaki Múzeum és magángyűjtők ritkaságai is. A kiállítás a magyar egyetemi szemészet alapjait megteremtő Plenck Jakab, Trnka Vencel, Rácz Sámuel, majd a 19. sz. európai hírű magyar szemészei — Fabini János Teofil, Hirschler Ignác és Schulek Vilmos — életútját és tudományos munkásságát és azoknak a magyar szem-