Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

FOLYÓIRATOKBÓL - Hessisches Ärzteblatt, 1970 (Vida Tivadar)

ról. (Mendelssohns Tod, 38—52. p.) Mendelssohn legtöbb életrajzírója halá­lával kapcsolatban szélhűdésről ír. Kor­társai „ideghűdést" (Nervenschlag) ad­tak meg halálokként. A szerző kutatásai szerint ma már ezt a meghatározást nem lehet azonosítani, s így egyelőre — amíg esetleg újabb dokumentumok elő nem kerülnek Mendelssohn betegségére vo­natkozólag — halála éppoly megfejthe­tetlen rejtély, mint a tehetsége. Heft 2, Február Ebben a számban Reminiszenzen ro­vatcímmel (134. p.) 1785-ből és 1786-ból való orvosi könyvhirdetést, személyes hírt az egyik korabeli orvosi hetilapból és orvosi reformjavaslatot tesz közzé a szerkesztőség. Heft 3, März Nem történeti, hanem nagyon is jelen­kori kérdéssel foglalkozik dr. Hein gyógy­szerész Frankfurtból: azokkal a nehéz­ségekkel és kockázatokkal, amit a kéz­írással kiállított vények jelentenek a gyógyszerészi gyakorlatban. (Zur Pro­blematik des handschriftlich ausgestell­ten Rezeptes, 216—227. p.) Cikke végé­nek van orvostörténeti vonatkozása: a nyomtatott betűs receptírás bevezetését követelve ironikus stílusban említi köve­tendő példaként a Kr. u. 200 körül élt Publius Corcolonius római orvost, aki kőből készült pecsétnyomóval írta elő szembalzsamát. A kő pecsétnyomót Csáki-Gorbón (Románia) találták, és a szerző annak ábráját is közli. Heft 4, April A wetzlari Irmgard von Lemmers­Danforth írja le magángyűjteményének keletkezéstörténetét. (Wie meine Samm­lung „Europäische Wohnkultur" ent­stand, 334—339. p.) A cikk muzeológu­saink érdeklődésére tarthat számot. A Reminiszenzen rovat ezúttal a Me­dizinisches Wochenblatt für Ärzte, Wundärzte und Apotheker 1786. év­folyamából beszámolót közöl Nagy Péter orosz cár sebészi ténykedéséről. (Peter des Grossen chirurgische Operationen, 339—340. p.) Heft 6, Juni Az 543. oldalon olvasható rövid köz­leményből megtudhatjuk, hogy 1970. szeptember 12-én Wiesbadenben műsort ad a Német Gyermekorvosok Kamara­zenekara fennállásának 10. évfordulója alkalmából. A hangverseny bevételét a Schweitzer Albertről elnevezett őserdei kórházra fordítják Lambareneben, s ez bizonyára megfelel az alapító intenciói­nak, aki tudvalevőleg maga is kiváló orgonaművész volt. Heft 10, Oktober Orvostörténeti vonatkozások találha­tók a giesseni W. Blasius fiziológus gon­dolataiban és számításaiban is. (Das Denken in Zahlen und seine Folgen für die Menschheit, 854—871. p.) így pl. Dürer Melancholie c. rézmetszete és an­nak idevonatkozó magyarázata; az élet­tani szakfolyóiratok számának növeke­dése 1800 óta, és ezzel kapcsolatban az egészségügyi és orvosi viszonyok javu­lása nyomán a föld lakosságának gyara­podása 2000-ig stb. Heft 11, November A frankfurti egyetem nyugdíjba vo­nuló sebészprofesszora és sebészeti kli­nikájának igazgatója, Rudolf Geissendörfer 1970. okt. 15-én tartott búcsúelőadása (947—954. p.) visszatekint a klinika há­ború utáni korszakára (1946 óta volt annak vezetője), és állást foglal néhány kérdésben, amelyek foglalkoztatták őt mint egyetemi tanárt és klinikai főorvost. Rövid önéletrajzi vázlatot is ad azzal a kifejezett céllal, hogy felvillantsa a tör­ténelem egy szakaszát, és megmutassa, az ő nemzedékének az életútja sem volt tövisek és akadályok nélküli. Heft 12, Dezember Dieter Kerner, a Krankheiten grosser Musiker c. orvostörténeti könyv szer­zője tanulmányt írt Beethoven betegsé­geiről és haláláról. (Beethovens Krank­heiten und sein Tod, 1065—1085. p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom