Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)
ADATTÁR - Kárpáti Endre: Dokumentumok a magyarországi alkoholellenes küzdelemhez
(Az Alkoholizmus, Az Absztinens, Az Alkoholkérdés), melyeknek lapjain gyakran találkozunk a kérdés világszerte ismert legjobb szakértőinek írásaival. Az írásos mellett a szóbeli felvilágosító munka, az előadásos propaganda is igen intenzív. Főképpen Budapesten áll kiváló előadó gárda ezeknek az egyesületeknek rendelkezésére. Az előadásos felvilágosító munkát elsőnek az Országos Alkoholellenes Egyesület indította el egyrészt a szakszervezetekben tartott előadásaival, másrészt a főváros számos kerületének majd minden elemi iskolájában a szülők és mások számára rendezett vasárnap délelőtti felolvasásaival. Mind a mozgalom nemzetközi irányításában, mind a hazai mozgalom fejlesztésében jelentős szerepet játszottak a kétévenként rendezett nemzetközi alkoholellenes kongresszusok, melyeken a magyar küldöttek igen aktívan képviselik a hazai mozgalmat. Az egyesületi élet, mely az alkoholizmus elleni társadalmi szervezkedés legjobbjait toborozta zászlaja alá, igen élénk volt. Sok kiváló orvost találunk soraikban, akik saját munkaterületükön is igyekeznek híveket szerezni a mozgalomnak. Az alkoholizmus elleni küzdelem egyesületi jellege éppen az állami támogatás hiánya miatt került előtérbe. Szűkös anyagi helyzetük arra késztették ezen egyesületeknek vezetőit, hogy a fővároshoz forduljanak évről évre a remélt csekély támogatásért. A Fővárosi Levéltár Tanácsi Iratainak kötegeiben találtam ezekre az iratokra, melyek betekintést adnak ezeknek az egyesületeknek működéséről, nemes erőfeszítéseikről, a munkájuk elé tornyosuló nehézségekről. Tükrözik az akkoriban túlsúlyban levő felfogást is, mely az alkoholizmus elleni küzdelemnek absztinens jelleget igyekszik adni. A Szociáldemokrata Párt alkoholellenes törekvése is ezen az elvi alapon áll, ami sajtójának nevében is (Az Absztinens) kifejezésre jut. Éppen e merev és túlzó álláspont gátolta a mozgalmat abban, hogy erőfeszítése arányban állhasson az elért eredményekkel. A múlt század utolsó évtizedeitől kezdve egyre inkább beivódik a köztudatba, hogy a 3 legsúlyosabb társadalmi betegség : a tuberkulózis, a nemibetegség és az alkoholizmus. E három súlyos kór együttes említése szinte általánossá válik. Nem véletlen, hogy a kialakulóban levő szociálhigiéné is elsőrendű feladatként tűzi maga elé az alkoholizmus társadalmi vonatkozásainak feltárását. A szociálhigiéné magyarországi irodalma is igazolja, hogy orvosaink sorát az alkoholizmus problémája igen intenzíven foglalkoztatta. E kérdés irányított sok kiváló orvost a betegségek társadalmi összefüggéseinek vizsgálatára. Ezek az iratok hasznosan egészítik ki eddigi ismereteinket, és a magyarországi alkoholellenes küzdelem múltjának néhány elvi kérdésére is rávilágítanak. Megérdemlik figyelmünket azért is, mert e beadványok szerkesztőit ma már a magyar orvostörténet is számon tartja.
