Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)
ADATTÁR - Kárpáti Endre: Dokumentumok a magyarországi alkoholellenes küzdelemhez
Az Alkoholellenes Munkásszövetség alapszabályai 1 1. §. Az egyesület címe: Alkoholellenes Munkásszövetség . . . 2 Pecsétje: „Alkoholellenes Munkásszövetség" körirat, a közepén: „1909", A szövetség célja és eszközei : 2. §. A szövetség az egész ország lakossága körében igyekszik híveket szerezni az alkoholélvezettől való teljes tartózkodás eszméjének, és minden törvényes eszközzel küzd a szeszes italok terjesztése és élvezete ellen. Ebből a célból szóban és írásban terjeszti az alkoholélvezet káros hatásainak, a védekezés módjának ismeretét. Az ivási szokásokkal szemben a munkások műveltségének fejlesztésére és ezzel kapcsolatban az alkoholmentes társasélet kiépítésére törekszik. Részt vesz a szövetség körén kívül eső alkoholellenes akciókban, és alkoholellenes intézmények létesítésére törekszik. 1 Fővárosi Levéltár Tanácsi Iratok IX. 1125/1909. 2 Az Alkoholellenes Munkásszövetség 1909 májusában alakult meg. Tisztikarában Kis Adolf (elnök), Szerdahelyi Sándor (titkár), Székács Pál (jegyző), Szakasits Árpád (választmányi tag) neveivel találkozunk. Az Alkoholellenes Munkásszövetség az 1904 novemberében alakult Alkoholellenes Munkásegyesület örökébe lépett, és elődjénél erőteljesebben képviselte a szociáldemokrata vonalat. Az 1909. szeptemberi közgyűlés jelentése szerint 157 munkás írta alá a belépési nyilatkozatot. Ekkor már Nagyszebenben, Nagyváradon, Újpesten, Kispesten, Győrött, Versecen, Privigyén és Aradon volt fiókegyesületük. Az alapszabályaik egyes pontjainak jóváhagyását a belügyminiszter több esetben megtagadta. Különösen sérelmesnek tűnt az a javasolt kiegészítés, mely szerint a hatósági közeg a szövetség és a helyi szervek helyiségeibe bármikor szabadon bemehet. Veszélyesnek látszott ez a gyenge vidéki csoportok esetében. Az Alkoholellenes Munkásszövetség több helyi csoportot létesített a fővárosban, így az I, sz, csoport, az 1911 márciusában alakult VII. kerületi csoport volt a legjelentősebb. Az alakuló ülésen 106-an jelentek meg. Elnökül Wand Ignácot választották meg. A csoport azt a feladatot tűzte ki, hogy a munkásságot elvonja a szombat esti és a vasárnap délutáni kocsmázástól ; ezért ebben az időben a munkásszervezetekben előadásokat tartanak. Az agitációnak új módszerét alkalmazta az Alkoholellenes Munkásszövetség VII. kerületi csoportja. Áz SZDP kerületi szervezeteinek példája nyomán a házi agitációra tértek át. Munkásdalosokkal keresték fel a bérházakat; majd a mozgalmi dal eléneklése után az arra kijelölt egyén előadást tartott a ház lakói számára az ivási szenvedély súlyos következményeiről. Az Alkoholellenes Munkásszövetség élénk propagandatevékenységet fejtett ki. Ennek nyomaival sűrűn találkozunk az Az Absztinens c. lapban, mely az alkoholizmus ellen küzdő szociáldemokrata munkásegyesületek hivatalos közlönye. Számos röpiratot adtak ki, melyek a politikai célkitűzések és az alkoholizmus elleni küzdelem összefüggéseire világítanak rá. Propagandamunkájuk során felvilágosító előadásokat tartottak a különböző szakszervezetekben, sőt nem egy esetben népgyűlést is — sok résztvevővel. Kampányt indítottak azért, hogy a 3(i órás munkaszünetet a kocsmákra és vendéglőkre is terjesszék ki. Az Alkoholellenes Munkásszövetség jelentős szerepet töltött be a magyar munkásmozgalomban is, különösen a két világháború közötti időben. Az AMSZ gyűjtőhelye volt a következetes osztályharcos alapon álló baloldali munkásoknak. Kapcsolatai az illegális párttal mindig szorosak voltak. Az AMSZ azok közé a kultúregyletek közé tartozott, ahol a legális munkát eredményesen kombinálták az illegális tevékenységgel. i8*
