Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára
A KÖZPÁLYA ELSŐ [ÉVTIZEDE Deák Antal 1832-ben lemond követi megbízásáról, és maga helyett Öccsét ajánlja országgyűlési követnek. Deák Ferenc vonakodva enged a kívánságnak 7 . Tevékenységre általában nehezen szánja rá magát, de ha úgy érzi, hogy a kötelesség szólítja, vonakodását mindenkor legyőzi. Pozsonyban társaságkedvelő, emberi kapcsolatokat kereső, közvetlen, barátságos természetével vonzza az embereket. A diéta legkiválóbb egyéniségeivel meghitt baráti kapcsolatokat teremt. Rendkívüli szellemi ereje, megtámadhatatlan logikája, kiváló tudása és jogérzéke az ellenzék vezérévé emeli anélkül, hogy erre törekedett volna. Kiegyensúlyozott, megfontolt, higgadt egyéniség. Bár igazsága tudatában nem enged, szónoklataiban nem él a személyeskedés, a gúny, a sértés fegyvereivel; nem igyekszik a szenvedélyeket felszítani. Egyetlen fegyvere a meggyőzés. Ehhez az elvéhez egész életében hű marad. A legbonyolultabb ügyekben is rögtön meglátja a lényeget, megtalálja a megoldást. Kényes helyzeteket simít el higgadt, méltányos, józan közvetítésével. Páratlan munkateljesítménye, munkakedve és munkabírása ellenére is mindig derűs, mindig bizakodó. Szenvedélyei soha nem ragadják el. A legcsekélyebb előnyért is érdemesnek tartja a küzdelmet, de soha nem feszíti túl a húrt. Az egykorú források alapján ezt a képet rajzolhatjuk meg Deák közéleti tevékenységének első tíz évéről. A KÖZÉLETI PÁLYA MÁSODIK ÉVTIZEDE Deák életében az 1842. év fordulatot hoz. Az addig egyenletes pályában észrevehető változás áll be. Gyámleánya, Széli Kálmánné Vörösmarty Ilona feljegyzi, hogy 1842-ben izgalom következtében megbetegedett, és lassan gyógyul 8 . A betegség természetéről semmiféle adattal nem rendelkezünk. Lábadozása idejére esik Antal bátyja halála, mely mélyen lesújtja. Ezért barátai fokozott gonddal veszik körül 9 . Széchenyi naplóiban még 1843-ból is említést tesz betegeskedéséről, valamint arról, hogy a homoeopatha Deákot meg akarják nyerni az allopathiának 10 . Ilyen elgyengült állapotban érték őt a „házi adó" keltette, Zala vármegyei izgalmak. Az ügy bukása miatt még a követséget sem akarja vállalni. Később enged barátai sürgetésének, és azzal a feltétellel vállalja a követi megbízást, ha a választásoknál minden törvényellenességet kerülnek. A választás azonban több emberéletet követel, a felizgatott tömeg pedig Deák kehidai udvarházát is megtámadja. Ezek után a vérfoltokkal szennyezett mandátumot, barátai követelő sürgetése ellenére is, visszautasítja. A barátok megneheztelnek rá. Akkori lelkiállapotáról élénk képet fest Klauzál Gáborhoz írt levele, melyben „zúzott kebellel" panaszkodik a barátok meg nem értéséről. Halvány önvád is kicsillan a sorok közül 11 . 7 Eötvös u m. 2. 250—251. 8 Széli i. m. 24—25. 9 Ferenczi i. m. 1. 361. 10 Széchenyi István naplói. 5. Bp. 1939. 674. 991. 11 Mónyi Manó : Deák Ferenc beszédei. Bp. 1882. 1. 515.
