Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században

zadban is szorosan együtt él az orvostudomány, a filozófia, a matematika, a fizika és sokszor a teológia is — müve enciklopédikus jellegű lesz. Ugyanez áll a könyvtári gyűjteményekre is, s a „század polihisztor érdeklődése a gyűjtött magánkönyvtárak enciklopédikus jellegében tükröződött".

29 Az 1790-es években (1792 után) készült katalógus külön szakcsoportban dolgozza fel az orvosi és természettudományi irodalmat

30

. Összehasonlításképpen a következőket érdemes kiemelni:

31 Szám szerint tehát — az irodalmi és teológiai műveket figyelmen kívül hagyva — közvetlenül az államtudományi műveket követi. A fenti adatok egyben azt is bizonyítják, hogy a XVIII. században a természet- és orvostudományi kiadványok igen becses értéket jelentettek. Amíg a 346 államtudományi mű (526) kötet alig 6000 forint értékű, addig a 87 művel kevesebb (de 555 kötetben) ,,reáliák" majdnem 8000 forintot érnek. Jelen tanulmányunkban nem vállalkozhatunk az egész gyűjtemény áttekintésére, tudománytörténeti értékének meghatározására. Csupán az orvosi és a természettudományi szakirodalom felmérését, a gyűjteményben elfoglalt helyének, szerepének vizsgálatát tűzhettük célként magunk elé. Ráday Gedeon jó érzékkel fogott hozzá az orvosi-természettudományi irodalom gyűjtéséhez. Anélkül, hogy tagadnánk a középkori orvostudománynak — a köztudatnál sokkal mélyebb — ismeretanyagát, megállapíthatjuk, hogy részben a humanista ember gondolkodásmódjának fejlődése, részben a könyvnyomtatás felfedezése és elterjedése következtében a reneszánsz korában, a XVI. század elején bontakozik ki az újkori orvostudomány első nagy korszaka, Ráday számára azonban az orvostudomány „második reneszánsza", a felvilágosodás eszmeáramlatával összefüggő korszak jelentette a kortárs orvostudományi szakirodalmat. Jól látja, hogy a fejlődő, önálló irányba haladó alaptudományok milyen mértékben alakítják át az orvostudományi gondolkodást, sőt magát az orvostudományt. Felismeri, hogy a kortárs szakirodalom összeválogatásához milyen komoly tudományos felkészültségre és kritikai érzékre van szükség. Nem véletlenül kéri a gyűjtéshez olyan széles látókörű, európai méretekben gondolkodó, külföldet járt tudósok segítségét és tanácsát, mint Bod Péter, Nagy Sámuel vagy éppen Weszprémi István, de sorolhatnánk tovább a kor nem egy jelentős alakjának nevét. A gyűjtésben időrendiség tekintetében kezdeti időszaknak természetesen a reneszánsz korszakot tekinti, bár — mivel orvosi könyvei zömmel XVIII. szá29 Somkuti i. m. 164, 30 Pruzsinszky—Hamar i. m. 31. A kimutatás túlsó oldalán az 1814-es évszám olvasható, de a táblázat minden valószínűség szerint előbb készült. 31 Pruzsinszky—Hamar i. m. 33. mű kötet becsérték régi ny. ritk. Matematikai-harcászati Történelmi Államtudományi Orvos-, természettudományi együtt 107 184 2 022 5 2 449 999 13 931 43 12 340 526 5 981 19 1 259 319 7 939 29 9