Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században

Még az ún. prohibitus könyvek megtekintésére is nyílik lehetősége; így szerzi meg pl. Piere Bayle ateistának tartott filozófus „Ouvres philosophiques" című 1727 és 1731 között Hágában 4 kötetben kiadott és hivatalosan tiltott művét, továbbá Rousseau műveit és Erazmus leveleit.

26 A Ráday-könyvtárban a felvilágosodás valamennyi képviselője — Diderot, Rousseau, Voltaire, Montesquieu müvei, D'Alambert enciklopédiája — az egyetlen ateista Holbach kivételével, megtalálható. Bár a Rádayak rendkívül vallásos érzelműek, mégis, hacsak nem nyíltan ateistáról van szó, mint a fentiekből is kitűnik, gyűjtik a kor haladó irodalmát. A GYŰJTEMÉNY ORVOS- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKIRODALMÁNAK KULTÚRTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE Ráday Gedeon halála idején (1792) a könyvtár fejlődése tetőpontját éri el; a könyvanyag 4873 mű (10 302 kötetben), becsértéke 130 000 forint.

27 A fennmaradt kimutatáson 1814-es évszám szerepel, valószínű azonban, hogy már a század végén állíthatták össze. A könyvtár kezelője — egy időben — Gyarmatai Sámuel orvosdoktor, a két Ráday unoka nevelője, akinek magának később, zilahi professzorsága idején jelentős könyvtára lesz. II. Ráday Gedeon megbízza könyvtárának rendezésével és szervezésével, könyvbeszerzésben is kikéri tanácsát. Gyarmathivû váltott levelezéséből kitűnik, mennyire érdekelte könyvtárának sorsa és állapota; könyveiről saját kezű katalógust készít.

28 A kimutatás szerint a könyveket 24 szakba osztották; ebből 16 a humán tudományokat (irodalom, történelem, filozófia) képviselte, külön egy-egy szakág jutott a teológiára, ill. a bibliára, bibliai művekre, viszont 5 olyan témakör is szerepel, amely — mind a művelődéstörténet, mind a könyvtártörténet szempontjából — rendkívül jelentős; ezek a következők: matematikai-harcászati művek, államtudományi művek, orvostudomány, természetrajzi munkák, gazdaságtudományi munkák. Hangsúlyozzuk, a Ráday-könyvtár korántsem szakkönyvtár, de az említett szakcsoportok — Magyarországon a könyvtárügyet ténylegesen figyelemmel kísérve — kiemelkednek. Ráday Gedeon európai színvonalon gondolkodó tudós, aki a felvilágosodás korát megelőzve, itthon próbál a fejlődő szaktudományok számára teret biztosítani. Nyugaton ekkor már a polihisztori tudományosság életképtelenné kezd válni, az egyes szaktudományok differenciálódásával. Ezt a folyamatot ismeri fel Weszprémi István is, és tudatosan csak orvosírók műveit akarja feldolgozni, azonban — mivel a nyugati egyetemeken még a XVIII. szá2G Catalogus Librorum Prohibitorum. Vindobonae, Trattner, 1765. 27 Pruzsinszky—Hamar i. m. 31. A pénz akkori értékének megítéléséhez: a XVIII. század második felében az eperjesi kollégiumnak rektora, korrektora és még három kollégája együttvéve 692 forintnyi fizetésből élt meg. Révész Imre számításai szerint egy művelt egyén évi tisztességes élelmezése 60 forintból kikerült. Vö. Pruzsinszky— Hamar i. m. 30. %

Rupp K. : A Ráday könyvtár története. MKSzle. 1897. 174.